MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

III. HATÁRON TÚLI MAGYAR LEVÉLTÁRAK - FODOR ISTVÁN (Vajdasági Levéltári Dolgozók Egyesületének elnöke): A vajdasági levéltárak - Levéltárak Szerbiában 1944-ig

„A városi levéltárak elsősorban magának a városnak a történeti fontosságú, írott dokumentumai gyűjteményét őrzik; továbbá felügyeletet gyakorolnak azon irattárak felett, amelyek történelmi jelentőséget nyerhetnek, és amelyekre illetékesek; a kulturális intézmények felett, mint amilyenek az iskolák, művelődési egyesületek vagy az egyházak születési, házassági és halotti anyakönyvei, vagy a közigazgatási egységek és bíróságok iktató- és mutatókönyvei és egyéb történeti tartalmú iratai." A kissé pongyola fogalmazás ellenére is kitűnik az, hogy az alapítandó városi levéltárak feladata egyrészt a levéltári anyag megőrzése, másrészt azon szervek és szervezetek ellenőrzése, amelyek levéltári anyagot hozhatnak létre. Az 1946-os Rendelet szerint Bácskában négy községközi levéltár látja el a levéltári és irattári anyag védelmét. ,5 Székhelyeik Zenta, Szabadka, Zombor és Újvidék. A Bánságban szintén négy levéltár működik: Nagykikindán, Nagybecskereken, Pancsován és Fehértemplomon. A Szerémségben pedig Mitrovicán (Szávaszentdemeter) van levéltár. A törzslevéltári funkciókat (szakmai felügyeletet) is ellátó Vajdasági Levéltár székhelye Újvidék. Hatásköre a tartományi jellegű szervek, szervezetek, vállalatok, intézmények iratanyagának védelme tartozik. A vajdasági közlevéltárak hálózata (területi illetékessége) a mai napig változadan. Ezt a Szerb Köztársaság 1997/7-es sz. Hivatalos Közlönyében megjelent miniszteri rendelet is megerősítette. Lásd bővebben:. FODOR ISTVÁN: Vajdasági levéltárak az ezredforulón, 243-251. old. in Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv. XIV. kötet; Nyíregyháza, 2000