MLE 2005. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2006)

CSEH GERGŐ BENDEGÚZ (ÁBSZTL): Egyes állambiztonsági irattípusok forrásértéke és forráskiadási problémái

önrendelkezési jogot, azaz korlátozta azok kutathatóságát. Mielőtt további részletekbe belemennék, nézzük meg a témánk szempontjából alapvető Levéltári és Adatvédelmi törvény erre vonatkozó részeit és az adott helyen utalnék kérdésekre, problémákra. A Levéltári törvény, amely 1995-ben született, napjainkig 3 jelentős módosítást ért meg: az 1997. évi CXL. tv. 102. és 109. §-a, a 2001. évi LIV. tv. 95., 100. és 109. §-a, valamint a 2003. évi III. tv. 13. §-a által. A Magyar Országos Levéltár honlapján olvasható törvény már ezekkel a módosításokkal olvasható, mindenütt lábjegyzetben megadva az 1995. évi LXVI. tv. adott szövegrészét módosító vagy kiegészítő jogszabályt. Megjegyzendő, hogy a változtatások többsége az Adatvédelmi törvénnyel függ össze, amelyet az Országgyűlés 1992-ben fogadott el, számos oknál fogva azonban a jogharmonizálásra csak 1997-től került sor. Levéltári törvény IV. Fejezet A KÖZLEVÉLTÁR ANYAGÁNAK HASZNALATA A közlevéltár anyagában történő kutatás 22. § szerint: ,^4 közlevéltárban őrzött, az 1990. május 1je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított harminc éven túli, az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított tizenöt éven túli levéltári anyagban — 24-25. §-okban foglalt kivételekkel — továbbá időbeli korlátozás nélkül abban a levéltári anyagban, amelyet már nyilvánosságra hoztak, illetőleg, amelynek tartalmát az A tv. szerint mindenki megismerheti, a kutatni kívánt téma megjelölését tartalmazó kérelemre bármely természetes személy ingyen kutathat, és a kutatásra kiadott levéltári anyagról saját költségén másolatot készíthet." Megjegyzendő, hogy 2001. évi LIV. tv. 95. § módosította az 1995-ös törvényt és vezette be az 1990. május 2-a előtt keletkezett iratokra az ún. 15-éves időhatárt.