MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

I. KÉPZÉS, RENDEZÉS, SELEJTEZÉS SZEKCIÓ - Horváth Richárd: Rendezési, selejtezési tevékenység a Győri Egyházmegyei Levéltárban

2. Ezzel párhuzamosan a nagy számú rendezetlen vagy csak alapszinten rendezett iratcsoport rendbetétele, segédletekkel való feltárása. Összegzésül kimondhatjuk, hogy amíg az első feladatot folyamatosan sikerül(t) ellátni, addig az utóbbi terén még jócskán vannak hiányosságok. A szakmai közönség előtt közismert: a katolikus levéltárak egészen a legutóbbi időkig széles körben hozzáférhető, aktualizált fond- és állagjegyzékekkel is alig-alig rendelkeztek (Nagy Lajos (szerk.): A magyarországi katolikus egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai. Bp., 1983.). E helyzet mielőbbi pozitív megváltoztatása a katolikus levéltárügy egyik legsürgetőbb feladata, megoldásán több kollégám már fáradozik. Altalánosnak tekinthető (de nem kizárólagosan igaz) a helyzet, hogy a legtöbb katolikus levéltárban legalább alapszinten minden irat rendezett. A hőn óhajtott középszint azonban még messze van. Persze a régebbi, értékes, esedeg "divatos" (gyakran kutatott) iratok — egyházlátogatási jegyzőkönyvek, uradalmi iratok, plébániai iratcsoportok, egyházkormányzati sorozatok — már hozzáférhetőek legalább középszinten, a térképek, középkori oklevelek pedig darabszinten, néhol regesztázva is, de számos még a feladat. A helyzetet bonyolítja, hogy könnyen kezelhető, nyomtatott vagy digitális (akár internet alapú) segédletek (ahogyan legalább a minden megyei levéltárnál létező fondjegyzékek, s többüknél már repertóriumok is) gyakorlatilag csak elvétve léteznek (Esztergom-papíron, Kalocsa-papíron és interneten, Győr-papíron és interneten; további példa: Nagy Lajos: A székesfehérvári püspökség levéltára. Bp., 1958.) és azok is csupán egyegy fontosabb iratcsoportról. A cél, hogy minden magyar katolikus levéltár legalább középszintű és publikált segédletekkel rendelkezzék, még igen távoli. Mentségünkre szolgáljon a sok évtizedes elmaradás, hisz a szomszéd (egykor volt szocialista) országokban sem mindenütt tartanak sokkal előbbre az egyházi gyűjtemények felzárkóztatása terén. A fentieknek persze az évtizedes lemaradás, a személyi viszonyok mellett strukturális okai is vannak. Az egyes egyházmegyék iratanyaga ugyanis lényegesen kevésbé uniformizálható, mint a világiaké. Ahogyan az országos vagy megyei levéltárakban a világi