MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

I. KÉPZÉS, RENDEZÉS, SELEJTEZÉS SZEKCIÓ - Horváth Richárd: Rendezési, selejtezési tevékenység a Győri Egyházmegyei Levéltárban

HORVÁTH RICHÁRD (Győri Egyházmegyei Levéltár) Rendezés és selejtezés a katolikus levéltárakban* Hasonlóságok és eltérések a katolikus és a civil levéltárak világában Fügedi Erik, kiváló középkorkutatónk írta egyszer: "A középkorifeudális Magyarország pontosan olyan, mint a középkori-feudális Nyugat-Európa, csak teljesen más." Nos, első pillanatban a katolikus levéltárakról is ez mondható el: pontosan olyanok, mint a világiak, csak teljesen mások. De vajon miért mondhatjuk mindezt? Vegyük sorra a főbb szempontokat! Az azonosság mellett szólnak az alábbi érvek: 1. Történeti értékű, nem kevés esetben pedig épp közokiratnak minősülő iratanyagot őriznek 2. A magyar történelem minden korszakát átfogják a katolikus arhívumokban őrzött iratok 3. Tematikájukat tekintve szigorú értelemben vett egyházi jellegű iratoktól, az oktatási anyagokon keresztül egészen a profán gazdasági, hagyatéki, igazgatási iratcsoportokig terjednek e gyűjtemények. 4. Természetesen az itt felhalmozott iratanyag is értelmezhető fondállag, iratképző, stb. rendszerben, akárcsak a civil levéltárakban őrzött iratok. 5. Őrzési-gyűjtési szempontjaik egyik legfontosabb jellemzője a területiség (akárcsak a civil levéltárak esetében): Magyarországon a 14 katolikus egyházmegyéből (12 egyházmegye és főegyházmegye, görög katolikus egyházmegye, Pannonhalmi Területi Apátság) Kaposvár kivételével mindegyiknek van kisebb-nagyobb levéltára. Az elősorolt kapcsolati pontokon túl az eltérések, specialitások is legalább ilyen hangsúlyosak: 1. Az egyik legnagyobb eltérés az őrzött iratanyag kronológiai szerkezetében bújik meg. Az egyházi levéltárak iratai 1945 (főleg * A Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK piliscsabai campusán 2004. október 27én, az MLE vándorgyűlésén elhangzott előadás szövegének szerkesztett változata.