MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

I. KÉPZÉS, RENDEZÉS, SELEJTEZÉS SZEKCIÓ - Csízi István: Az Országos Tervhivatal iratainak rendezése a Magyar Országos Levéltárban

Az OT állandó feladatai mellett időlegesen ellátta az anyaggazdálkodási (1948-1967) és árhatósági (1949-1956) feladatokat. 19541967 között az Országos Tervhivatal keretében működött a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának Titkársága („KGST Titkárság"). 1973-tól pedig az Állami Tervbizottság működésével kapcsolatos hivatali feladatokat látta el. 1967-ben újra szabályozták egy Minisztertanácsi határozattal hatáskörét, mely ekkor a hosszú-, és középtávú tervkoncepciók és népgazdasági tervek kidolgozásától kezdve az árpolitikai és árszabályozás irányelveinek kialakításában való részvételen keresztül a nemzetközi gazdasági együttműködés szervezéséig sok mindent felölelt. OT hatáskörével együtt szervezetét is szabályozták rendeletileg 1947-ben, majd 1949-ben. Ez utóbbi, közel húsz évig hatályos rendelet kimondta, hogy az Országos Tervhivatal élén az elnök áll, akit, az elnökhelyettesekhez hasonlóan, a Minisztertanács előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevez ki. A Hivatal elnöke 1953 és 1990 között a Minisztertanács tagja volt, rendeleteket és utasításokat adhatott ki. A Hivatal kezdettől fogva főosztályokra, a főosztályok pedig osztályokra, csoportokra tagolódtak. A lényegében 1950-es évek elején már kialakult, az 1960-as években pedig szentesített osztálystruktúra a következő volt: a különböző szintű népgazdasági tervezéssel foglalkozó főosztályok (pl. Közgazdasági főosztály, vagy Távlati Tervek Főosztálya), ágazati főosztályok (pl. Kohó- és Gépipari, Mezőgazdasági, stb. főosztály), igazgatási egységek (pl. Titkárság), egyéb főosztályok (pl. Általános Szervezési főosztály), OT irányítása alatt működő intézmények (pl. '50-es években a különböző gazdasági irodák, a '60-as években a Beruházási Iroda, KGST Fordító Iroda stb., majd a '60-as évek végétől a Számítástechnikai Központ, Tervgazdasági Intézet, Dokumentáció és Könyvtár). A struktúra alapvetően ez volt, amely a későbbiekben csak a szervezeti egységek számát tekintve egyszerűsödött, különösen az 1968-ban kiadott ügyrend csökkentette lényegesen a főosztályok számát. Az 1970-es évektől (bár 1979-ben új ügyrend került kiadásra) a szervezeti felépítés alapstruktúrája lényegében változatianul maradt.