MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

V. FORRÁSKIADÁS SZEKCIÓ TÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS FORRÁSTUDOMÁNYOK - Kiss Márton: Forráskiadás az egyetemi levéltárakban

Képzőművészeti Egyetem történetéből 2. rész 1875—1949 című „fejezet" — az előző kötetben közzétett dokumentumok kiegészítéseként — az újonnan a levéltárba került dokumentumokból nyújt válogatást. Jelen előadásom kereteit meghaladná, ha az említett forráskiadványokat vagy akár csak a sorozatokat is külön-külön bemutatnám. Ezért csak néhány közös jellemzőjüket kívánom kiemelni. Az egyik ilyen az egyes kötetelmek az időhatárai. Talán már az eddigiekből is feltűnt Önöknek, hogy ezek között csak elvétve fordul elő a köztörténetből ismert évszám; az egyes kötetek időhatárait az adott intézmény történetében fordulópontot jelentő évszámok adják. Az említett forráskiadványok alapjául általában az egyes levéltárak saját anyagai szolgáltak. Kivételt talán csak az intézmények történetének első korszakát bemutató kötetek képeznek, amelyeknek a szerkesztői — általában a források szűkössége miatt — más levéltárak? főleg a Magyar Országos Levéltár Kancelláriai, illetve Helytartótanácsi Levéltárainak anyagaiból is kénytelenek voltak válogatni. A forráskiadványok alapját képező saját levéltári anyagok az egyetemi levéltárak legértékesebb forrásai, a mindenkori egyetemi, rektori, kari, dékáni tanácsülési jegyzőkönyvek, illetve a rektori, dékáni hivatalok iktatott és vegyes iratai közül kerülnek ki. Az egyes kötetek összeállítói, szerkesztői nagy gondot fordítottak arra, hogy az intézmény egészére vonatkozó, minden fontosabb eseményről tudósító, az egyetemi élet minél szélesebb területét bemutató, eddig ismereden, kiadatlan forrásokat közöljenek. Ritka kivétellel természetesen belekerülhetett az egyes kötetekbe néhány jellemző, máshol már publikált dokumentum is. A különböző egyetemi levéltári forráskiadványok szerkezetükben is sok hasonlóságot mutatnak. A kötetek bevezetése általában a tárgyalt korszak rövid intézménytörténeti összefoglalását, a közölt források bemutatását, a közlésre vonatkozó információkat, illetve az irodalomjegyzéket tartalmazza. Ezt a források jegyzéke, maga a forrásközlés, a különböző statisztikai táblákat, fotókat, archontológiai listákat stb. magába foglaló függelék követi. Az egyes kötetek könnyebb használatát rövidítésjegyzék, névmutató segíti. A köteteket általában német és/vagy angol nyelvű rezümé zárja. A források közlésének módjában is sok azonos jegyet mutatnak az egyes