MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)
IV. ÁLLOMÁNYVÉDELEMI SZEKCIÓ - Kapás Zsuzsanna: Iratmentés- egy raktárbeázás tapasztalatai
megtartása, akkor is szem előtt tartandó, ha azok visszahelyezésük előtt még több procedúrán kell, hogy átmenjenek, úgymint esedeges fertődenítés, restaurálás. Itt már szakmai, technikai okokból is bekövetkezhet az iratok összekeveredése, de erre igyekezzünk a legkevesebb esélyt adni. A raktáron kívül lévő, rendelkezésre álló összes felületet maximálisan kellett kihasználni. Polcok, asztalok, üresen álló állványok jöhetnek szóba, - és a vastag szívópapírokkal felterített folyosók, átjárók is, - végső soron. Az iratokat tehát ki kellett hordani, szét kellett emelni és mivel zömük dobozolva volt, minden iratköteget meg kellett szabadítanunk a dobozától, mivel ezek a vastag kartonfalukba, elsőként, nagymennyiségű vizet szívtak fel. így a bennük felhalmozódott folyadék révén, a papírok további elázását, már ők maguk folytatták. De nagyon fontos megemlíteni, hogy a dobozok szerepe ilyenkor az is, hogy pár, értékesnek mondható perc erejéig visszatartotta a támadó vizet, éppen azzal, hogy elsőnek telítődött meg folyadékkal. A doboz akkor is segítség, ha erősebb vízáram éri a lapokat, mivel megakadályozza azok elsodródását. Ha lehet mondhatjuk azt, hogy az ilyen mentési munkának a második szakasza akkor kezd lezárulni, amikor az elázott raktárrész kiürül, az iratok pedig a raktáron kívüli részeken, a lehetőségek szerint, áttekinthetően vannak szétterítve. A már üres száradó raktárrészt a keletkezett ( kialakult ) állapotában kell hagyni, mivel itt vizsgálat és karbantartás következik. Ez viszont nem vonatkozik a levéltár tulajdonát képező iratokra. Rendezésükkel, az ekkor már teljes létszámban jelenlévő kollégák, folyamatosan dolgoztak. Elképesztő mennyiségű papíranyag fogyott, a lapok felszárításának érdekében. Volt olyan könyv, vagy iratköteg, ahol hatszor is szükséges volt a szárító papírok lecserélése, de ez a csere adagban inkább kétszer, háromszor történt meg, a kimentett anyag alá helyezett, vastag szívópapírokkal egyetemben. Tehát száraz lapokat helyeztünk az elázott papírok közé, hogy elszívják a vizet és bizonyos lapszám után, a helyzettől függően, henger formára tekert palliumokkal biztosító ttuk a levegőátjárását tömbön belül, igyekezvén elkerülni a száradó anyag deformálódását.