MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)
Szögi László: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 4 évéről (2000-2004)
Állami Levéltárral, és azt a hosszú évek óta tartó szakmai kapcsolatot, amelyet több levéltárunk, elsősorban a Vas megyei Levéltár épített ki a burgenlandi osztrák levéltárral, a Zala megyei Levéltár pedig szlovéniai levéltárakkal. A közelmúlt kezdeményezései eredménnyel kecsegtetnek a Szerbia-Montenegróhoz tartozó vajdasági levéltárak jobb megismerése tárgyában és megtettük az első bíztató lépéseket Ukrajna irányába is, a kárpátaljai levéltári anyag feltárása ügyében. Természetesen mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy az együttműködés csak kétoldalú lehet és nekünk is minden segítséget meg kell adnunk a szomszédos országokból, vagy máshonnan érkező levéltáros kollégáinknak. Szeretném remélni, hogy az új országos jellegű Román Levéltáros Egyesület elnökének mostani személyes részvétele vándorgyűlésünkön ugyancsak erősíteni fogja a két ország levéltárosainak jobb kapcsolatát, eredményeket hozó együttműködését. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Számos olyan kérdés van, amelyről még hosszan kellene beszélnem, de nem kívánok türelmükkel visszaélni, hiszen azokra részben kitértünk az írásos anyagban, részben a szekciók ülésein lesz szó róluk. Az állományvédelem kardinális kérdése a levéltáraknak. Ehhez kapcsolódva kell megjegyeznem, hogy kezdetben elleneztük az állományvédelmi pályázatnak az NKA Levéltári Kollégiumához való telepítését, de talán ma mégis az mondható, hogy ez biztosította azt, hogy a megszorító intézkedések eddig nem érintették ezt az összeget. Bízunk abban, hogy ez a helyzet a továbbiakban sem fog változni. A levéltári informatika, az elektronikus iratkezelés, a digitalizálás és az ezzel kapcsolatos kérdések azok, amelyek a levéltárak életében már a következő években meghatározóvá fognak válni. A levéltáros szakma történelmi fordulópont előtt áll. Olyan változások előtt állunk, amelyek tőlünk nyugatra már korábban végbementek, s például a hazai könyvtárak működését az elmúlt néhány évben alapvetően megváltoztatták. A bécsi világkongresszuson, de több nyugati levéltáros képző intézményben is tapasztaltam, hogy a mi hagyományos fogalmainkon ott mást értenek, a levéltáros feladatairól másképp gondolkoznak. Nem a mostani tanácskozás feladata e kérdések részletes vitája, de látnunk kell, hogy előttünk áll az elektronikus levéltárak létesítésének és archiválásának problematikája, az un. e-közigazgatással kapcsolatban felmerülő levéltári szakmai