MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

IV. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK SZEKCIÓJA

KOLTAI ANDRÁS (Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára) A katolikus levéltári restitúció Magyarországon 1993-2003 [Iratátadások az egyházi és a közlevéltárak között az elmúlt évtizedben] Előadásomban katolikus egyházi levéltárak és közlevéltárak között az utóbbi évtizedben történt iratátadásokról szeretnék szólni, tehát arról, hogy a kommunizmus évei alatt államosított vagy elvett iratok közül melyek és milyen arányban kerültek vissza ismét a katolikus egyház tulajdonába. Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy az iratátadások földerítése nem volt egyszerű, és nem is annyira levéltárosi vagy történészi, hanem inkább újságírói munkát jelentett. Sajnos ugyanis sem a minisztérium, sem az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ nem vezet teljes nyilvántartást az átadott iratokról. így azután - bár törekedtem a teljességre lehetséges, hogy vannak olyan fondok, amelyek elkerülték a figyelmemet. Ezért örömmel fogadok minden kiegészítést, pontosítást. Azokat a katolikus eredetű, illetve tulajdonú levéltárak, amelyek a kommunizmus évei alatt kerültek állami kézbe, négy fő típushoz tartoznak: 1. káptalani hiteleshelyi (országos) levéltárak; 2. püspöki (érseki) gazdasági levéltárak; 3. szerzetesrendi levéltárak; 4. iskolai levéltárak. Ezeken felül néhol egyéb katolikus intézmények (esperességek, plébániák, iskolaszékek, egyesületek) iratai is bekerültek állami levéltárakba, ám ezekkel - egyedi esetekről lévén szó - jelenleg nem foglalkozok. Szintén nem foglalkozok az államosított egyházi nagybirtokok levéltáraival, mivel ezek alig hordoznak egyházi jelleget és természetesen nem szólok az 1945 előtt - például a Józsefi abolíció nyomán - állami levéltárba jutott egyházi iratokról sem. A következőkben tehát az említett négy fő levéltári típus restitúciós történetét mutatom be, méghozzá külön-külön, mivel államosításuk egykori módja és mai jogi helyzetük is eltér egymástól.