MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

II. INFORMATIKAI SZEKCIÓ

A levéltárak számára a közgyűjteményi jelleg hangsúlyozásának eszközét jelentheti, ha kiállításairól a nagyközönség az Interneten keresztül is értesülhet. Minthogy a levéltárak számára - legalábbis kutatóként ezt érzékeltem - nagy problémát okoz az, hogy a kifejezetten kutatási vagy ügyintézési céllal az intézménybe érkezők mellett minél szélesebb közönséget tudjanak falaikon belülre csábítani, a levéltári anyagból szervezett kiállítások mindenképp hasznos dolognak tekinthetők. Az Interneten nemcsak a levéltár által rendezett kiállítás tényét célszerű közzétenni, de egy kis ízelítőt is adni a felvonultatott anyagból. A levéltárak számára az Internet abban is segítséget nyújthat - erre is található már élő példa -, ha megpróbál bekapcsolódni településének, régiójának oktatásügyébe. Ennek legegyszerűbb formája az iskolai oktatásban felhasználható levéltári anyagok internetes közlése. Mindenképp az internetes arculat része kellene hogy legyen az intézmény közérdekű, aktuális eseményeiről adott tájékoztatás. Ide tartozhatnak a közvetlenül az intézményhez kötődő rendezvények (kiállításmegnyitó, könyvbemutató, konferencia stb.) hirdetései, de az intézmény vagy dolgozóinak szakmai szereplései, elismerései is. Az egyes eseményekről, azok lezárultával érdemes rövid ismertetést, beszámolót közzétenni, kialakítva ezáltal az intézmény életének egyfajta krónikáját. Végezetül néhány olyan dologról szeretnék szólni, amelyek legtöbbször még csak a kutatók vágyai között szerepelnek, bár jó példák, első fecskék már most is vannak. Feltétlenül szükséges lenne, hogy a levéltárak internetes oldalain az intézmény könyvtári állományának elektronikus katalógusát is el lehessen érni, hiszen a hatékony és eredményes kutatás érdekében feltétlenül jó tudni, hogy munkája során milyen könyvállományra támaszkodhat a kutató. A jövő szempontjából kétségtelenül rengeteg munkát, ugyanakkor minőségi ugrást fog jelenteni a levéltári adatbázisok online és offline formájú elterjedése. Az ilyen típusú állományok - amelyekre szép példák találhatók a MOL és a BFL honlapján - már messze a jövőbe mutatnak, hiszen az első lépést jelentik a virtuális térben történő levéltári kutatások felé. A jelen tapasztalati szerint szintén a jövő feladatai közé tartozik a levéltári oldalak ide gennyelvű változatainak elkészítése. Az idegen nyelvű tartalmak esetében célszerű lenne átgondolni, hogy melyek azok az oldalak, amelyeket érdemes egyszerűen lefordítani (ilyen lehet például az intézménytörténet), és melyek azok, amelyek esetében mást (is) fon-