MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

VII. GYŰJTŐTERÜLET-IRATÉRTÉKELÉS SZEKCIÓ

Mindezek nyomán tehát a személyes mozzanatok, az életút egyedi jellegzetességei, a gondolat- és érzelemvilág egyéni és csoportjellemzői­nek kisléptékekben történő vizsgálata folytán egyre fontossabbakká válnak a magániratok: személyes levelezés, memoár, önéletrajz, ill. a tár­sadalmi csoport - egyesületek, klubok, körök - irathagyatéka. Ám nem hagyják teljesen érintetlenül a hazai közlevéltárak gyűjtőte­rületi tevékenységét sem ezek a - meglehet ma még csak halványan érezhető - hangsúlyeltolódások. Az utóbbi néhány év iratátvételi gya­korlatát figyelembe véve az alábbiak jellemzik a helyzetet. Az Országos Levéltár a már meglévő régebbi családi fondok kiegészí­tésére, valamint a politikai, társadalmi, kulturális életben jelentősebb szerepet játszott „notabilitások" irathagyatékára koncentrál, s lényegé­ben ezt az utat járja a többi általános levéltár is. Ám a területi általános le­véltárak iratgyarapítási gyakorlatában mégis elő-elő fordul, hogy éppen társadalmi jelentéktelenségénél fogava bizonyul jelentősnek egy ki­sebb személyi fond, mivel a társadalmi mozaik egy adott hiányzó kocká­ját reprezentálja az adott letétbehelyezés - jóllehet a szűkebb helyi dimenziók sok esetben nagyíthatják fel a „helyi nagyságok" szerepét. A helybeli értelmiség egy-egy illusztris képviselőjének, a korábbi párt- és hivatalnoki elit személyes iratainak levéltárba kerülése mellett különösen becsesek lehetnek tehát a társadalom alsóbb rétegeiből szár­mazók irathagyatékai. Néhány példát idézve az utóbbi évek iratbegyűj­téseiből: egy gyulai cukrászmester kéziratai és fényképgyűjteménye a hatvanas-kilencvenes évek közötti időszakból; 15 avagy Nagy Imre csongrádi téesztag saját iratai - ezek adott esetben biztosíthatják az alul­nézet történelmi optikáját. 16 Az utóbbi példánál maradva, az anyag azért izgalmas, mert - jóllehet szépszámmal rendelkezünk téesz-iratokkal ­ám a magánfeljegyzés más szemszögből és keresztmetszetben képes láttatni részint ugyanazt a világot, részint annak máshonnan nem megis­merhető vonatkozásait. Rendkívül ritka, s éppen ezért különösen be­cses forrás továbbá a modern-kori, ám mégis tág időkeretet (50-100 évet) átfogó, - a hagyományos nagycsalád szétbomlásának folyamatát is adott esetben tükrözni képes - családi iratanyag. Ezek feltárása, begyűj­15 BMKML XXXII. 53- Wegroszta Gyula gyulai cukrászmester kéziratai és fényképgyűj­teménye. 1963-1996. 0,05 ifm. 16 CSML XXXI. 8. Nagy Imre téesztag iratai. 1926-1981. 0,08 ifm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom