MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)
VII. GYŰJTŐTERÜLET-IRATÉRTÉKELÉS SZEKCIÓ
kerülnének levéltárba, miközben nagy számú maradandó értékű és csak más módszerrel kiemelhető irat levéltári közreműködéssel pusztulna el. Egy-egy év vagy terület ítélkezési gyakorlatának jellegzetességei nem általánosíthatóak, tehát az ilyen típusú kiválasztás csak önkényes lehet. Mindezek alapján amellett kellett döntenünk, hogy a mechanikus és az egyedi szempontokat érvényesítő kiemelés egyaránt teljes merítésből kiindulva történjen. A mechanikus kiemelésnél a legfontosabb szempontunk az volt, hogy a minta az irattári anyagon belül egyenletes elosztású legyen. Mechanikus mintavételre az 1981-es IM utasítás a polgári perek esetében 1%-os arányt ír elő, tapasztalataink szerint ezt lényegesen fel kell emelni. Úgy véljük, hogy egy 10%-os kiemelési arányt kell szem előtt tartani, amelyet leginkább minden tizedik lajstromszámú ügy megtartása elégíti ki. Miután az irattári anyag valamennyi jellegzetességét tükröztetni kell - így pl. a csatolások és az iratkezelés menetében előállt egyéb hiányokat is - ezért azon esetekben, amikor az előre meghatározott lajstromszámon lévő irat nincs az eredeti irattári helyén, nem történik kiemelés. Ezen módszerrel viszont az általában elkülönítetten kezelt ún. különcsomókban tárolt anyagok is bekerülnek a mintavételbe. Mivel a budapesti bíróságok esetében az ügyek 25-40%-a nem található az eredeti lajstromszámánál, ez azt jelenti, hogy a 10%-os mechanikus kiemelés előírása a gyakorlatban nem eredményezi az éves iktatott ügyek 10%-ának levéltárba utalását. Több esetben az iratanyag történeti értékét attól tettük függővé, hogy a szokványos ügymenethez képest mennyire tartalmaz többletinformációt hordozó anyagokat. így elsősorban a környezettanulmányokat és a szakértői véleményeket vettük vizsgálat alá. Ezek és mellékleteik (fotók, helyszínrajz, műszaki rajz stb.) általában nem selejtezhetők, azonban számos esetben találkoztunk történeti értéket nem képviselő szakértői véleményekkel is (pl. épületrész, tetőbeázás stb. Tárgyában készült műszaki szakértői vélemények). A büntetőperek esetében az orvos-szakértői vélemények jelentős része nem képez maradandó értéket, különösen pl. a könnyű v. súlyos testi sértés megállapítása esetén készültek. Szintén nem selejtezhetőnek tekintettük több esetben a csatolt eredeti okmányokat, de ezeknél az iratoknál tekintettel