MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

VI. SZAKLEVÉLTÁRAK SZEKCIÓ

rat magára, megjelenik az ökometria, a pszihometria, a biometria, szociometria stb. 1929-ben a történetírás megújul. Strassbourgban megalakult egy történészek, szociológusok, földrajztudósok által jegyzett folyóirat és kutatócsoport Annales néven, akik számára a történelem már nem csupán tények és események története, hanem gazdasági, társadalmi és népesedési folyamatok nagyobb és kisebb hullámainak interferenciái. Ezt látták és keresték a történelemben: térben és időben változó és maradó struktúrákat, az emberi törekvések és elképzelések konfliktusoktól terhes erőterében. Álláspontjuk szerint a cél a quantitatív módszerek használata a történettudományban. Nem a statisztikai-matematika módszerek bevetéséről volt szó, hanem azokat felhasználni a számokat, statisztikákat tartalmazó forráselemzéseknél, forráskritikáknál. Számokat mint jeleztük - korábban is alkalmaztak a történeti kutatásokban, azonban az Annales iskola másképpen használta ezeket a számsorokat. Labrousse és Braudel munkáikban statisztikai sorozatokat állítottak össze. Gazdasági statisztikai görbéket rajzoltak, ezek egymáshoz való viszonyát állapították meg, és szembesítették a fő gazdasági tendenciákkal. A statisztikai sorozatok módszerével egy-egy vidék gazdasági életének, kapcsolatok és vállalkozások formáinak, népesedéstörténeti jelenségeinek folyamatát lehet vizsgálni. Bebizonyították, hogy az események a történelem nagy invaliensei. Az Annales-iskola adta meg a statisztikai adatgyűjtések történetírásba való beemelésének első komoly módszertani alapjait. Magyarországon a II. világháborút követően kapott nagy hangsúlyt az efféle történeti megközelítés, vált művelt és egyre inkább gyakorolt stúdiummá a történeti statisztika és történeti demográfia. A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában alakult meg az ötvenes években az a kutató csoport, amely az egyik legkomolyabb ilyen műhellyé vált Kovacsics József és munkatársai révén. Olyan személyiségek nevét kell megemlítenünk, mint Dányi Dezső, Perjés Géza, Fügedi Erik, Faragó Tamás, Benda Gyula. Alap műveket tettek le az asztalra, mint pl. a Történeti statisztika forrásai, Magyarország történeti demográfiája, vagy Az első Magyarországi népszámlálás (1784-1787). Közöttük dolgozott Dávid Zoltán is, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára első igazgatója.