MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

I. FORRÁSKIADÁS SZEKCIÓ

hátterében olykor politikai okok is sejthetők. A Rákóczi szabadságharc idejének jegyzőkönyveit tudomásom szerint a Habsburg adminisztráció gyűjtötte be. Zalában 1555 és 1580 között összesen 10 közgyűlés anyaga maradt fenn, évente átlagosan 2-3, a kilencvenes évekből a törvényszékekkel együtt 6-10. A 17. században 1601 júniusa és 1608 januárja között tapasztalható nagyobb hiány egy köteten belül, majd 1662 április és 1671 november között, pedig az eltelt csaknem 10 év a megye történetének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Gondoljunk arra, hogy 1662-ben a Zrínyi Miklós főispánsága alatti konszolidált viszonyokat 1663-64-ben a megye területét is érintő hadmozgások követték (a Dráva menti hadjárat, Kanizsa sikertelen ostroma), majd Zrínyi halála. Testvére, Péter főispánsága, részvétele a Wesselényi nádor nevét viselő szervezkedésben, elfogása, majd kivégzése Frangepán Ferenccel és Nádasdy Ferenc országbíróval együtt közismert. Haláluk, vagyonuk konfiskálása alapvetően megváltoztatta a megye hatalmi és birtokviszonyait. Mindezeknek a jegyzőkönyvben nyoma sincs. A töröktől viszonylag védett Vasban is teljesen hiányoznak az 1595-1600, az 1620-1631, Sopron megyében az 1589 és 1595 közötti évek. A felsoroltak csupán a nagyobb hiátusok, nem említettem 1-2 év kimaradását, vagy amikor csak mutatóban maradtak bejegyzések az adott évről. A jegyzőkönyvekbe a közgyűlések mellett elvileg a törvényszéki bejegyzéseket is bemásolták. A gyakorlati megvalósulás azonban meglehetősen következetlen volt. Tudjuk, a congregatiókat havonta egyszer, a törvényszékeket kétszer, általában egymástól távoli helyszíneken hívták össze, például Sopron megyében Újkéren és Németiben, Zalában Szentgróton és Sümegen." Mégis, a jegyzőkönyvekben a közgyűlések és a törvényszéki bejegyzések aránya folyamatosan változott. Vasban-Zalában a közgyűlések, az első soproni jegyzőkönyvben a törvényszéki bejegyzések domináltak. 1595 és 1608 között, a II. kötetben rögzített 123 összejövetelből már 62 volt közgyűlés, 40 törvényszék, 14 congregatio nobilium és 7 részgyűlés. Sejthető, hogy a jegyzők a helyszínen fogalmazványt készítettek, amelyet ők személyesen, vagy később, a 17. századtól segítőik másoltak be a hivatalos jegyzőkönyvbe. A másik lehetőség (lásd Sopron példáját), amikor tisztázatok hiányában a hevenyészett fogalmazványokat kötötték össze. Gyakran - mintegy emlékeztetőként - csak a közgyűlés/törvényszék helyét és idejét rögzítették, a A helyszínek persze különböző okokból változtak.