MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

V. ÁLLOMÁNYVÉDELMI SZEKCIÓ

duló anyagok ne károsítsanak más mintákat. A minták függesztve voltak elhelyezve a klímakamrában, hogy a papírfelület mindkét oldala egyen­letesen érintkezzen a légtérrel. Az irodalomban felsorolt, a kezelési és öregítési folyamat hatásának nyomon követésére alkalmasnak tartott módszerek közül az alábbiakat választottuk ki: Négyzetmétertömeg Szakító szilárdság Szakadási munka Húzási merevség Szakadási hossz Kettős hajtogatás (Schopper) Köhler-Molin hajlítgatás Hideg vizes kivonat pH Polimerizációs fok A mérendő szilárdsági tulajdonságok kiválasztásánál a fő szempont az volt, hogy olyan szilárdsági jellemzők kerüljenek kiválasztásra, amelyek a jól modellezik a levéltári anyagok használatánál jelentkező hatásokat. A szakító szilárdság azt a szakítóerőt adja meg, amelynek a papír még ellenáll. A szakító jellegű igénybevételnél azonban nemcsak a szakító erő játszik szerepet, hanem a papír nyúlása is. E két papírjellemző együt­tes hatásáról a szakadási munka mérésével kaphatunk információt. A papírok különböző jellegű kezelésekor (y sugárzás, öregedés, öregítés) megváltozhatnak a papírok rugalmassági tulajdonságai is, a papír rideg­gé, törékennyé válhat. Erre a tulajdonságra a húzási merevség mérésé­vel kaphatunk információt. A levéltári anyagok, könyvlapok a lapozgatás során bizonyos mérté­kű hajlítgatásnak vannak kitéve, ami során a hajlítási éleknél a papír ki­törhet. Ezért a papírok hajtogatással, hajlítgatással szembeni ellenállása fontos tényező a levéltári anyagok állagának minősítése szempontjából. Minthogy a papír higroszkópos anyag, a mért szilárdsági értékeket meg­határozza a papír nedvességtartalma. Ezért a vizsgálatokat mindig azo­nos klimatikus körülmények között kell végezni. A papíriparban a 23°C 50% relatív légnedvességű vizsgálati légteret szabványosították. Ezért a szilárdsági vizsgálatokat ezekkel a jellemzőkkel rendelkező klimatizált laboratóriumban végezték klimatizált mintákon. A papírok öregedésekor, illetve öregítésekor végbemenő cellulóz­bomlás savas jellegű végcsoportok megjelenésével jár együtt, amelynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom