MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

V. ÁLLOMÁNYVÉDELMI SZEKCIÓ

PESTI LÁSZLÓNÉ (Budapest Főváros Levéltára) A levéltári anyag fertőtlenítésének lehetőségeiről és az eljárások hatékonyságának, illetve károsító hatásának felméréséről A magyarországi levéltárak és irattárak jelenlegi pénzügyi helyzete, épületeik állapota - esetleg hiánya - miatt sok esetben nincs lehetőségük a bennük raktározott levéltári anyag alapvető klímatechnikai és higiéniás feltételeinek biztosítására sem. A nem megfelelő körülmények között tárolt iratok, kötetek, térképek, tervrajzok, de a modern adathordozók is (pl. CD) fokozottan ki vannak téve károsító hatásoknak, melyek közül az egyik legismertebb és a leginkább pusztító hatású a magas páratartalom, nedvesség (beázás) okozta penészedés. A megelőzés, mint leghatékonyabb módszer ebben az esetben is érvényes. Amennyiben bebizonyosodik egy levéltári anyagról, hogy penészgombával fertőzött, szükségessé válik annak fertőtlenítése abból a célból, hogy megállítsák a fertőződés terjedését, meggátolják a dokumentum anyagának további gyengülését, valamint azért, hogy biztosítsák a levéltári dolgozók, kutatók egészségének védelmét. Az eddig használatos eljárások közül megemlíteném a formaldehid és az etilén-oxid gázzal történő fertőtlenítést. Formaldehid-gáz nem volt olyan hatékony módszer nem hatolt be eléggé a kötetek lapjaiban továbbá a pergamen kötéseket károsította a cserző hatás miatt. Etilén-oxid az alkalmazott technológia mellett gyors és hatásos módszer jó behatoló képességének köszönhetően a levéltári iratcsomók vagy kötetek belsejében is kifejti hatását. Azonban felmerült az a kétség, hogy a leggondosabb vákuumos szellőztetés ellenére a papírban visszamaradhatnak etilén-oxid molekulák, amelyek rákkeltő hatásúak lehetnek. 2001-ben benyújtott pályázat célja az volt, hogy a nemzetközi szakirodalom és hazai, korábban végzett tanulmányok alapján