MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

IV. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK

ferenceseknél a szalvatoriánus, boszniai és kapisztránus provinciák. Fontos, hogy ezeknek a megszűnt jogi egységeknek az iratai továbbra is külön fondok maradjanak. Más oldalról viszont nagy lehet a kísértés arra, hogy egy-egy tartományfőnökség terjedelmes - egy rendi levéltárnak akár több mint a felét is kitevő -. iratait több fondra tagoljuk. Ezt azonban a proveniencia elve egyáltalán nem indokolja, hiszen - bármilyen óriási fondot alkot is - egy tartományfőnöki iroda az idők során általában mindvégig egyetlen iratképző szerv maradt. A tartományfőnökségek fondcsoportjához tartozhatnak más központi, esetleg nemzeti szintű rendi intézmények iratai is (ilyen lehet például a központi könyvtár vagy levéltár is). A második fondtípust a kolostorok vagy rendházak levéltárai jelentik. Rendezésük során - amint azt a piarista tartományi levéltárban tapasztaltam - némi problémát jelenthet az, hogy a rendházakból a központi levéltárakba több ütemben is kerülhettek iratok. Ilyenkor határt lehet és kell is szabni, például úgy, hogy az 1800 előtt a rendházból elkerült iratokat már nem tekintjük a rendházi levéltár részének, főleg akkor, ha azok valamely markáns, régóta fönnálló gyűjtemény részét alkotják. (Ilyenek pl. a piaristáknál az alapítólevelek.) Más esetekben azonban gondoskodni kell arról, hogy a rendház saját megőrzésű iratait minél teljesebben összegyűjtsük, akár azon az áron is, hogy például személyi hagyatékokból emelünk ki a rendházi levéltárhoz tartozó iratokat. A kolostorok mellett meg kell említeni a szerzetesrendek által vezetett iskolák iratait is. (Magyarországon ugyanis a legtöbb szerzetesrendnek voltak vagy vannak iskolái.) Az 1777. évi első Ratio Educationis óta az iskolai iratokat a rendházi iratoktól külön kellett kezelni és azok ezáltal részben állami tulajdonnak számítottak. Ilyen értelemben rendelkezik az 1995. évi levéltári törvény is, amely szerint az iskolai iratok köziratnak minősülnek, „az illetékes egyházi levéltár azonban gyűjtheti az egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény köziratnak minősülő levéltári anyagát is" (31. §). Egyébként ez a törvényi kitétel jelenleg még viszonylag kevés esetre vonatkozik, mivel az egyházi iskolák államosítása előtt kevés iskola iratai kerültek egyáltalán levéltárba, és az 1950-ben visszaállított nyolc szerzetesi gimnázium iratai közül is csupán egynek iratait őrzi teljes egészében levéltár (a budapesti piarista