MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

III. ANYAGVÉDELEM - ÁLLOMÁNYVÉDELEM

cikk' ismerteti a módszer lényegét, ezért most a gyakorlati kivitelezést és a felmérés eredményeinek kiértékelését ismertetem részletesebben. Az UPAA felmérés a gyakorlatban 1. Mintavétel a levéltári gyűjteményből 2. A minták kiértékelése a megfelelő segédeszközökkel (definíciók, adatlap, karosodasi adatlap) 3. Az eredmények összesítése számítógépes program segítségével A felmérés sarkalatos pontja a minták kijelölése, vagyis az, hogy a kiválasztott kb. 300 minta jól reprezentálja a teljes gyűjteményt. Ezt csak a statisztikai módszer pontos betartásával és alapos dokumentálással lehet megnyugtatóan biztosítani. A legcélszerűbb, ha a felmérést kétfős csoport végzi. Az első lépés a mintavétel előkészítése, ami alapvetően meghatározza a felmérés eredményességét. Mintavételi eljárás négy lépésben - az adott levéltár ill. gyűjtemény jellemzése - a levéltári gyűjtemény hosszának (ifm) lemérése - a mintaszám és a mintavételi útvonal meghatározása - a minták kijelölése, a jelzetek feljegyzése A felmérést végzők meghatározzák a gyűjteményt őrző raktárak tájolását, épületen belüli elhelyezkedését, majd elkészítik a raktárak alaprajzait. Ezután bejelölik az alaprajzokon a polcsorokat, polcokat is. A következő lépésben végigmennek a raktárakon és lemérik a gyűjtemény hosszát iratfolyóméterben, a kapott értékeket raktáranként az alaprajzokon rögzítik, majd összesítik. Ezután véletlenszerűen kiválasztanak 25 db 1 méteres polcot, amelyeken megszámolják a levéltári jelzeteket. Ebből kiszámítják, hogy átlagban hány jelzet található egy méteren belül. (A felmérés során i Orosz K.-Albrechtné Dr. Kunszeri G.: Állományvédelmi tapasztalatok Hollandiában, In: Levéltári Szemle 2001/3