Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)
r ^ KŐSZEG • if. ■:.! ' . ? * =i Í-' ^ i i L_ A (Lépcsőház, 3/4. emelet) (MNL OL R 64. 11/c. No. 54.) Tagányi Károly szerint a város címerének legrégibb nyoma 1548-ból származik. A címer „kék mezőben zöld talajon egy toronnyal s két nyílt kapuval ellátott ormós várat ábrázol”. (Címertár; 59. /I. 36./) Más adatok szerint a város címerét 1446-ban III. Frigyes német-római császár adományozta a városnak. (hu.wikipedia.org/wiki/Kőszeg). A modern kori címerleírás szerint „a pajzs a pajzsláb magasságában jobbról balra a pajzs alsó széléig négy ívesen lefutó hullámvonallal zöld színű pajzstalpra és kék színű mezőre osztott. A pajzstalpon két oldalt a pajzsderékig ezüstözött, három-három oromzattal és egy-egy aranyozott felhúzott rostélyú kapuval áttört várfal középen bástyatalapzatból kinövő, a pajzsfőig érő, három oromzattal ellátott kerek bástyatornyot fog közre, amit a várfal oromzatának magasságában háromágú nyitott leveles aranykorona övez. A szélesedő ormos bástyafőt csúcsban végződő vörös bástyasisak zárja le, rajta aranygombbal és a pajzs felső széléig érő zárócsúccsal. A várfalak és a bástyatorony felülete feketével kváderezett. a bástyát három (egy a korona és a bástyafő, kettő a korona és a bástyatalapzat között), a várfalak ormait egy- egy körben végződő rövid szár alakú fekete mesterjegy töri át.” ( www.magyarcimerek.hu ) ‘ 43
