Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)
A Magyar Országos Levéltár (MOL) 1913-1918 között épített, belső díszítésében 1923-1929 között teljessé tett palotája számos neves iparos és művész szaktudásának és igényességének köszönheti egykori - alapjaiban és jórészt máig megőrzött - arculatát. A belső díszítés más mesterek által készített kő-, fa- és fémmunkái, Dudits Andor történelmi falikép-ciklusa mellett az épület ornamentikus és heraldikai faldíszei, a kutatóterem és a tanácsterem eredeti bútorai, valamint az üvegablakok festett címerképei - Róth Miksa üvegfestőművész és műhelye, vagyis munkatársai hozzáértésének ékes bizonyítékaiként - teszik különös, múltba visszatekintő emlékhellyé az épületet. Róth Miksa születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a festett címeres üvegablakok rövid katalógusával tiszteleg a művész emléke előtt.1 A család A Róth család felmenőivel kapcsolatban a szak- és népszerűsítő irodalom korábban semmit vagy legfeljebb a német eredetet említette.2 Ennek forrása azonban maga Róth Miksa volt, aki a két világháború Magyarországán egyre erősebb zsidóellenesség következményeit elkerülendő, maga sugallta családja német származását, vagyonát feleségére íratta, a nagyszülőknek hamis keresztlevélről is gondoskodott, műveinek felsorolásakor pedig kihagyta a zsidó vonatkozású alkotásokat. „Tudományos igényű dolgozat korábban nem foglalkozott a Róth család múltjával, amivel kapcsolatban pedig számos mítosz kering a köztudatban. Mivel úgy gondoljuk, hogy a dokumentumokkal alátámasztott tények mindig érdekesebbek és megrendítőbbek a mítoszoknál, a kötet anyagát kiegészítettük a családtörténeti kutatások eredményeivel is.” - írja Fényi Tibor Róth munkásságának szecesszióig terjedő alapos - máig alapműnek tekinthető - összefoglalójában.3 A történész, aki a művész egykori lakóházában és műhelyében működő Emlékmúzeum igazgatójaként azóta is folytatja az életmű feltárását, maga is végzett levéltári kutatásokat, és munkáját számosán segítették. A családra vonatkozó részletes adatokat szinte kizárólag e kötet ismerteti.4 A tipikusnak is mondható 19-20. századi családtörténet egy zsidó családról szól, amelynek kiemelkedő tagjai olyan teljesítményt nyújtottak, amely a kortársak elismerését vívta ki. A létrehozott alkotások nemcsak a magyar nemzeti kulturális örökség szerves részévé váltak, de a magyarok értékteremtő kvalitásait nemzetközileg is méltóképp mutatták be. A tipikusságot erősíti az is, ahogy a család sorsa - a családfő 1926 óta meglévő kormányfőtanácsossága ellenére5 - rosszra fordult. A vészkorszak, a háború, majd az azt követő újabb önkénykorszak emberi, vagyoni és szellemi veszteséget okozott a családnak, de közvetlenül a kulturális közérdeknek is. Róth Miksa szülei - a nevét mindig rövid o-val író - Roth Zsigmond és Duller Mária voltak. A 26 éves nőtlen Zsigmond 1856. november 16-án vette feleségül Duller Jakab 23 éves Mária lányát. A vőlegénynél sem a szülők, sem a születési hely nem volt feltüntetve az esketési jegyzékben. Zsigmond 1 Róth Miksa teljes életművére lásd Gellér, 1980; Varga, 1993. 2 Varga, 1993. 7. 2 Fényi, 2005. 5. Előzménye: Fényi, 2001. 4 Fényi, 2005. - A családtörténeti (születési, esketési és halálozási) adatokat a szerző a Pesti Izraelita Hitközség anyakönyveiből gyűjtötte ki, pontos jelzetet nem ad. A továbbiakban az életrajzi adatoknál csak az e művön kívüli forráshelyekre hivatkozom. 5 Horthy Miklós kormányzó 1926. március 6-án Vass József miniszterelnöki teendőkkel ideiglenesen megbízott népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére az iparművészet terén szerzett érdemei elismeréséül kormány-főtanácsosi címet adományozott Róthnak. (MTA BTK MI, MKCS-C-I-58. 109. (1756/1926. MEI.), Album, 1931. 137. 3
