Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)

A kutatás adatai és a lapokon található azonosítók egyértelművé teszik, hogy Breth Béla címerraj­zai kerültek elő, amelyek alapján készítették el Róth Miksa műhelyében a levéltár festett üvegablakait. Az 1981-ben levéltárba került rajzok a Róth-műhelyben készült egyértelműsítő rajzok lehettek: amikor a Breth-féle rajzokon a színek nem voltak jól meghatározhatók, akkor készítettek egy címerskiccet, amelyre beírták a pontos színeket. Ez is oka lehet, hogy nem készült minden címerrajzról címerskicc, csak a problémás színűekről, ezek alapos összevetésére és megállapítására a későbbiekben sor kerül­het. Az eredeti címerrajzok, a címerskiccek és a levéltár címeres ablakainak összevetésével a Róth- műhely munkájába is betekintést nyerhetünk: hogyan lesz egy színes rajzból a művész keze által igazi műalkotás. Nem ismert, hogy a települések történeti jelentőségén vagy fekvésén túl milyen további szempontok alapján választották ki az egyes címereket. Bizonyára a levéltáros elődök is a rendelkezésre álló szakirodalomhoz fordultak. A címerek leírását éppen ezért elsősorban a Tagányi Károly által össze­állított címertár (1880) leírásaiból idézem. Ott, ahol ez nem áll rendelkezésre, más korabeli vagy modern szakirodalom leírását, a mai Magyarország települései esetében pedig a nemrégiben elérhetővé vált, teljességre törő és kiváló összeállítás, a Magyar címerek adatbázis ( www.magyarcimerek.hu ) címer­leírásait adom közre.64 Elérhető címerleírás híján röviden ismertetem a címer ábráját. Breth Béla 59 település címerrajzát készítette el, ma ennél kevesebb látható csak az MNL Bécsi kapu téri épületében. 27 ablakon - és ezek közé most nem számítjuk a bejárati ajtó feletti üvegpor­tált a magyar címerrel, amely nem Róth Miksa alkotása - összesen 53 település címere látható. Ma már nem látható Jászberény, Nyíregyháza, Vác és Varasd címere, bár ezekről színezési vázlat fenn­maradt, továbbá Késmárk, Szabadka és Zólyom címere, ezekről csak Breth Béla terveit ismerjük. Érdekesség, hogy az eredeti rajzok között nincsen Trencsén címere, de üvegablak készült erről. A cí­merek csoportosítása tematikus és földrajzi, többségében a határ túloldalára került történeti városok heraldikai szimbóluma látható (az 53 településből 36 nem a mai Magyarország területén található). A címeres üvegablakok a világháború idején helyükről leemelve a pincében vészelték át a hábo­rús pusztítást, így megmenekültek a megsemmisüléstől. Sokkal nagyobb veszélynek voltak kitéve 1948-1951 között, amikor az új rendszer döntés-előkészítő vagy döntéshozó helyzetben lévő tagjai azon szorgoskodtak, hogy eltávolítsák a régi rendszer képviselőinek és a régi feudális múlt marad­ványának tekintett címeres üvegablakokat. Szinte csak a véletlenen múlt, hogy 1951-ben végül a jó­zan ész kerekedett felül, és a szekkók többsége, valamint a díszes ablakok megmenekültek. (Ennek történetét Ólmosi Zoltán és Oross András foglalták össze „Meszeljünk vagy ne?” című cikkükben.65) A Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu téri épülete ma is kedvelt célpontja az egyéni és csoportos látogatóknak, és a közművelődési rendezvények alkalmával munkatársaink szakavatott idegenveze­téssel mutatják be az intézmény történetét. A személyes látogatásig az épület csarnokai és díszter­mei Pádár László panorámaképein is megcsodálhatok.66 Ez a tanulmány a kollégák és munkatársak önzetlen segítéségével készülhetett el, ezért munkáju­kat ezúton szeretném megköszönni. Köszönetem illeti Czikkelyné Nagy Erikát a felvételek elkészíté­séért, Fényi Tibort az adatközléseiért, Avar Anton, Trostovszky Gabriella, Török Enikő, Schmidt Anikó, Závoczki Adrienn kollégáimat a levéltári szakmai segítségükért, dr. Lengyel Beatrixet (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár) pedig gyors szakmai együttműködéséért, dr. Ólmosi Zoltánt az alapos és türelmes szerkesztésért és a kiadvány kiadásának töretlen szorgalmazásárért, továbbá Spolarich Miklóst, aki a kiadvány megjelenését megalkotta. Ugyancsak köszönöm dr. Soós László nyugalma­zott főosztályvezető adatközléseit, és hogy a tulajdonában lévő üvegablakot fényképezés és közlés céljára rendelkezésünkre bocsátotta. Jelen kiadvány az ő munkájuk gyümölcse is. 64 65 66 Címertár, StrÖHL, 1904. http://www.archivnet.hu/kuriozumok/meszeljunk_vagy_ne.html http://panoramas360xl80.blogspot.hu 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom