Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)

Csánki 1928. november 10-én hivatalosan is felterjesztette a miniszter által már korábban megtekintett és jóváhagyott, az ablakokon megjelenítendő címereket összefoglaló tervezetet és a költségvetést. Egyúttal tájékoztatta Klebelsberget arról is, hogy „a kérdéses városi címereket e célra választott és az Orsz. Levéltárban dolgozó címerfestővel az Orsz. Levéltár költségén festetem meg, szakszerű utasítással és ellenőrzés mellett, s az így készült színes képeket (amelyekből azután értékes külön gyűjtemény is alakul) adom át a nevezett kormányfőtanácsos, iparművésznek, illetve - támaszkodva Nagyméltóságod szóbeli rendelkezésére - az első 18 darab színes címerrajzot már át is adtam.”

Csánki főigazgató levelének mellékletében az ablakokon ábrázolandó címereket az alábbi indoklással tervezte elhelyezni:

„Tervezet az Országos Levéltár lépcsőházának ablakaira alkalmazandó városi címerekre vonatkozólag (Melléklet az 1049/928. O.L. számú felterjesztéshez)

A címerek csoportosításánál leghelyesebbnek látszott, hogy a) a kérdéses városi címerek a lépcsőházfalán levő történelmi falfestmények tárgyaival lehetőleg összefüggésben legyenek, ezért pl. az 1. emeleten a régi, középkori városok címerei lennének elhelyezendők, míg viszont pl. a III. emeletre különösen a tanyai iskolát ábrázoló nagy középső képpel kapcsolatban az alföldi városok címerei kerülnének; b) csonkamagyarországi és megszállt területi városok egymással úgy váltakozzanak, hogy a lépcsőn felhaladó állandóan az integer Magyarország határait lássa maga előtt; c) mindamellett a kisebb, hármas csoportok földrajzilag és lehetőleg történelmileg is összefüggő városokból kerüljenek össze, tehát pl. Selmecbánya, Besztercebánya- és Körmöcbányával, viszont Sopron Kismartonnal és Kőszeggel.

Ehhez képest a földszintről a 13-as terembe vezető lejárat mellett:

Szatmárnémeti

Máramarossziget Nagybánya

Ez a három ablak kis alakú, félig az alagsorba vezető oldallépcső mellett, ezért ide csak csekélyebb

jelentőségű városok címerei tehetők.

Földszint, csarnok (a kapusfülke mellett):

Budapest

Székesfehérvár Győr

Földszint, csarnok (a gondnoki szoba bejáratával szemközt):

Kolozsvár

Marosvásárhely Brassó

A földszinti főhelyen a főváros címerével szemben Erdély fővárosának címere a legmegfelelőbb. Alatta a székely Marosvásárhely és a szász Brassó, míg Budapest alatt a dunántúli ősi Székesfehérvár és Győr a legalkalmasabbak kísérőknek.

Földszint és I. emelet közti lépcsőn a fordulónál:

Sopron

Kismarton Kőszeg

Nyugat-Magyarországot (részben elszakított területet) képviselik.

Földszint és /. emelet közt a lépcső mellett:

Temesvár Arad

I. emelet, csarnok (a Szent István- és III. Béla-féle képekkel szemben):

Pozsony

Esztergom Komárom

I. emelet, altiszti szoba mellett:

Zólyom

14