Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a MOKT iratanyaga a II. világháború vagy az 1956. évi forradalom idején a levéltár épületét ért lövések nyomán keletkezett tűzvészben megsemmisült, ezért a levéltár belső díszítőmunkálataira vonatkozó előkészületek és a döntés meghozatalának pontos rekonstrukciója jelenleg nem lehetséges, de hivatalos jelentésekből vagy a sajtóból egyes elemei feltárhatók. A levéltár új épületbe költözése miatt 1923. július 1-jével a régi kutatótermet bezárták, az új épület kutatótermét pedig csak majd azután tervezték megnyitni, hogy a terem freskói - „melyeknek megalkotására Dudits Andor festőművész kapott megbízást” - elkészülnek.38 1924. május 30-án Klebelsberg megbízta a MOKT-ot, hogy az Országos Levéltár tanácstermének mennyezeti és oldalfalai művészi megoldására tervpályázatot hirdessen: „A tervpályázat célja dekoratív festőművészi megoldást adni a terem mennyezetének és falsíkjainak (még pedig casein-festési technikában), különös figyelemmel a teremnek már meglevő fafalburkolatára s az egész épület és különösen a terem megadott stílusára. A tanács tehát nem kíván freskót, sem figurális kompozíciót, hanem kimondottan dekoratív megoldást, ami azonban nem zárja ki azt, hogy egyes részletekben (lünettek, medalionok stb.) figurális részek is alkalmaztassanak. A pályázathoz elkészítendő a meny- nyezet, a középső főfal és egy oldalfal megoldása színes vázlat formájában, a hivatalos rajzok méreteiben (1:10), ezenkívül egy színes részletrajz 1:5 léptékben.”39 A szóban forgó terem alaprajzát és a négy fal rajzait a művészek a minisztérium műszaki osztályán lemásolhatták. A pályaműveket névaláírással ellátva 1924. augusztus 2-ig kellett benyújtani. A bírálóbizottság elnöke Bánffy Miklós gróf, a MOKT elnöke, tagjai Kertész K. Róbert, Nagy Sándor, Sváb (Schwab) Gyula, Csánki Dezső, Róth Miksa és Szablya-Frischauf Ferenc voltak. A legsikerültebb művek szerzőinek I—III. díjat ajánlottak fel, 2-1,5-1 millió korona összegben, és a MOKT fenntartotta magának a jogot, hogy a bizottság javaslatához képest egyes pályaterveket 500 000 koronáért megvásárolhasson. A kutatótermet a pályázat kiírása előtt - 1924 májusában - bezárták, hogy a falfestéshez szükséges újbóli vakolást elvégezhessék. Hogy a tervpályázat zárult sikerrel vagy annak eredménytelensége után Klebelsberg maga döntött a kivitelező személyéről, nem tudni, de az tény, hogy 1924 nyarán a kultuszminiszter támogatásával Dudits Andor megkezdte a kutatóterem faliképeinek kidolgozását is, amely csak 1925 folyamán fejeződött be.40 A Budapesti Hírlap augusztus végén arról számolt be, hogy Dudits Andor az Országos Levéltár nagyszabású freskóin dolgozik, a napokban Esterházy Pál vendégeként a kismartoni és a fraknói vár többszáz egykorú képén végzett alapos tanulmányokat. „Nemcsak Miklós nádor jellegzetes, nagy szakállú alakjával foglalkozott, hanem a magyar viseletek történetére vonatkozólag is sikerrel keresett új és eredeti részleteket.”41 38 OL Jelentés 1923. 196. - A jelentésben 1923 és 1924 történései (döntései) keverednek, ezért úgy tűnik, mintha Dudits már 1923-ban megkezdte volna a szekkókészítést, ez valójában nem így történt. 3^ Tervpályázat. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 54.3334—1924. Illa. rendeletéből. OL Jelentés 1924. 311. 41 Budapesti Hírlap, 44. (1924) 173:8. (augusztus 24.).; Ybl, 1929. 10 Dudits Andor színvázlata a tanácsterem oldalfaláról. Ezek a szekkók valójában a szoba túlsó falán készülnek majd el
