Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

A II. világháborút követően jelentősen megszaporodott az eredeti oklevelek száma azáltal, hogy az 1934-ben a Magyar Országos Levéltárba beolvasztott múzeumi levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának középkori oklevelei is a Diplomatikai Levéltárba lettek besorolva, valamint számtalan más családi levéltár oklevelei is. Az Országos Levéltárban őrzött újkori hivatalok levéltárai jelentős számú középkori oklevelet őriztek meg (Magyar kancelláriai levéltár, Erdélyi kancelláriai levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Kincstári levéltárak, Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak, Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok, Regnicolaris levéltár, Bírósági levéltárak). A középkori anyag hányatott sorsa, folyamatos pusztulása ellenére jelentős a családi levéltárakban fentmaradt középkori oklevelek száma. Nem egy családi levéltár ezrekre vonatkozó oklevelet őrzött meg. (Batthyány; Esterházy; Festetics; Forgách; Kállay; Kisfaludy; Radvánszky; Zichy). Viszonylag sok a néhány száz darab oklevelet megőrzött középnemesi családi levéltár (Berzeviczy, Kállay, Lónyay, Máriássy stb.), továbbá nem kevés a kisnemesi családi levéltár (Almássy Antos, Ányos, Balassa, Becsky Békássy Bezerédi, Blagay, Bogyay Dőry Gál, Gyulay Horváth, Kapy Pelejthey Viczay és Khuen-Héderváry Kisfaludy, Kossuth, Kölcsey, Kubinyi, Mérey, Nényey Ostffy Perényi, Semsey, Szulyovszky Tallián, Thaly Újhelyi, Vécsey Wattay stb.). Jónéhány intézmény is megőrizte középkori anyagát (Baracskai közbirtokosság; Budai káptalan; Ferences rendtartomány; Székesfehérvári keresztesek konventje; Szepsi város; Korneuburg város; Sebenico város; Szepes megye; Vágsellyei közalapítvány stb.). Néhány gyűjtemény is nem csekély számú középkori oklevelet tartalmaz (Collectio Kukuljevicsiana; Fekete Nagy Antal; Országgyűlési Múzeum; Titsch; Ernst; Hazai címereslevelek és nemesi iratok; K. Papp Miklós; Külföldi címereslevelek és nemesi iratok; Magyar Nemzeti Múzeum törzsanyaga; Magyar Tudományos Akadémia; Peláthy; Sólyom-Fekete; Szimonidesz; Thuránszky és Borbás; Vörös Antal; Binnyey vétel; Bristow; Csánki Dezső; Döry Ferenc; Hajas Ede; Horváth Tibor Antal; Magyar Történelmi Társulat; Nedeczky-Szendrő; Petrovay György; Tagányi Károly; Vitális Mór). Vegyes provenienciájú csoportot alkotnak a különböző másolatok, vétel vagy ajándék útján bekerült oklevelek. Ma is minden olyan hivatalos irat, amely a Mohácsi csatát (1526. augusztus 29.) megelőzően keletkezett, s a Magyar Országos Levéltár őrizetébe kerül, a Mohács előtti gyűjteménybe lesz besorolva, mégpedig függetlenül attól, hogy eredeti formájában maradt fenn, vagy átiratban, netán későbbi másolatban. Ugyan az 1001-i keltezést viselő pannonhalmi alapítólevél és más korai oklevelek javarészt újkori másolatai szép számmal fellelhetők az oklevelek között, a gyűjtemény legkorábbi eredeti darabja azonban Kálmán király 1109-i