Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

te, a tárnokmester pedig ettől kezdve a városok főbírája lett. A Mohácsi csatát (1526) követően a tárnoki ítélőszék, mint intézmény a 16. század második felében állandósult. Szervezete és ügyvitele fő vonásokban már a 17 század elején kialakultnak mondható. Működését egészen 1848-ig az 1602. évi ún. tárnoki cikkelyek szabták meg. Az alsóbb fokú ítélkezést a kerületi táblák végezték, amelyek székhelyét az 1723-ban Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes és Debrecen városokban állapították meg. A családok, testületek és intézmények levéltárai (1526-20. sz. - P szekció) folyamatosan kerültek be a Magyar Országos Levéltárba. Ide került a Magyar Nemzeti Múzeum egykori levéltárának ilyen természetű anyaga, de azóta is nagymértékben gyarapodott. A több száz családi levéltár közül, érthető módon, külön kiemelkednek a nagybirtokos családok levéltárai (Balassi, Batthyány, Bethlen, Csáky Dessewffy, Esterházy, Festetich, Forgách, Habsburg, Károlyi, Orczy, Széchényi, Teleki, Zichy stb.). Igen jelentős és érdekes adatokkal szolgálnak a középnemes családok levéltárai (Berzeviczy, Kállay Lónyay, Máriássy stb.), továbbá nem kevés a kisnemesi családi levéltár (Almássy, Antos, Ányos, Balassa, Becsky Békássy, Bezerédi, Blagay, Bogyay, Dőry Gál, Gyulay Horváth, Kapy, Pelejthey, Viczay és Khuen-Héderváry Kisfaludy, Kossuth, Kölesei, Kubinyi, Mérey, Nényey Ostffy Perényi, Semsey, Szulyovszky, Tallián, Thaly, Újhelyi, Vécsey Wattay stb.). Terjedelmes és sokszínű az intézmények sora. Megtalálhatóak közöttük a megyék (Szatmár, Szilágy, Udvarhely), a városok (Besztercebánya, Eperjes, Késmárk, Korpona, Lőcse, Selmecbánya, Szatmárnémeti, Szepsi), a községek (Csilizradvány Szentegyházasoláhfalu, Vári) levéltárai éppúgy mint a különböző szerzetesrendekéi (irgalmasok, jezsuiták stb.), valamint jogi személyiségek uradalmi levéltárai (Abonyi és Baracskai Közbirtokosság, Dévai fiskális uradalom), továbbá művelődési intézményeké (Budapesti Tudományegyetem Rectori Hivatala, Konstantinápolyi Tudományos Intézet stb.). A testületek között is számtalan jelentős és érdekes forrás található (Magyar Kereskedelmi Társaság, szabadkőművesek iratai stb.). A Mohács (1526) előtti gyűjtemény (1001-1526 - Q szekció) Diplomatikai levéltárból, középkori kódextöredékekből és a Diplomatikai levéltárba be nem sorolt másolatokból, továbbá az oklevelekhez készült különböző segédletekből áll. A Magyar Országos Levéltár megalakulása (1875) után alakult ki az a terv, miszerint a Levéltárban található középkori okleveleket külön kell gyűjteni. A középkori anyag kigyűjtése megkezdődött és Magyar Országos Diplomatikai Levéltár néven egy közös gyűjteménybe került a teljes középkori anyag. Kezdetben minden 1526-ig keletkezett iratanyagot kiemeltek, és az iratanyagban található legkorábbi keltezés szerinti rendben helyezték el.