Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK - Horváth J. András: A városi levéltárak (Budapest Főváros Levéltára, Győr Város Levéltára, Székesfehérvár Város Levéltára, Tatabánya Város Levéltára, Vác Város Levéltára)

86 zatokban is elhelyezték. A tanácsülések kezdetben inkább bírói fórumok voltak, s csak később vált ketté ügyk kezelés szempontjából is a városi törvénykezés, s az igazgatás. Ezeknél kisebb jelentőségek és terjedelműek, ám a rendi polgárság érdek- és tudati viszonyait lényegében tükrözik a reformkortól egyre aktívabb, a polgárjoggal rendelkezők közül magát folyamatosan kiegészítő, választott vagy választópolgárság ülésjegyzőkönyvei. 1848-49-ben, 1861-ben, valamint 1867-től egészen 1950-ig a városi képviseleti szervek - 1870-től főként a virilizmus révén - magas vagyoni cenzus alapján, ám elvileg népképviseleti alapon szerveződtek. Ezek: a törvényhatósági bizottságok, ill. képviselőtestületek, amelyeknek ülésjegyzőkönyvei nagyobb részben a város életének elvi jelentőségű előterjesztéseit tartalmazzák, persze rengeteg személyes és másodfokú ügy mellett. A neoabszolutizmus és a provizórium évei alatt kinevezett helyhatósági testületi jegyzőkönyvek jelentőségét a végső döntési szintek városon kívülre kerülése mérsékeli. A szocialista tanácskorszak városi képviseleti szervei után fennmaradt jegyzőkönyveknek és iratoknak meghatározó vonása a döntés mögött meghúzódó érdemi politikai motívum dokumentálatlansága, ezek ugyanis - szerencsés esetben - a pártszervek iratai között lelhetők fel. A 18. század folyamán, a városi ügyvitel egyre összetettebbé válása, s az igazgatási apparátus tevékenysége nyomán újabb és újabb irattípusok jönnek létre. Ezeket kezdetben formális ismérvek szerint próbálják meg csoportosítani, majd egyre inkább funkcionális szempontok figyelembe vételével (pl.: iktatás bevezetése) kezelik. A különböző igazgatási funkciók elkülönülése végül szervezeti kereteket ölt, és sajátságos városi hivatalok, bizottmányok (pl: árva- és gyámi-, építő-, telek- stb.) alakulnak meg. A város a megyénél sokkal inkább gazdasági egység is, melynek folytán számos vagyonkezeléssel és -nyilvántartással (városgazdái, kamarási, különféle számadási, vagyonátruházási stb.) kapcsolatos irat található a későfeudáliskori városi anyagban. Fontos és jellegzetes városi irattípus-csoportot alkotnak a különféle városi teRudolf császár- és király függőpecsétje, 1604 (Győr Város Levéltára)