Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK - Káli Csaba: Megyei levéltárak (Területi általános közlevéltárak)

tói az 1990 őszén lezajlott első szabad önkormányzati választások után megalakuló - a megyei tanácsok helyére lépő - megyei önkormányzatok lettek. Ez a tény több megyei levéltár nevében némi módosulást is eredményezett, ugyanis egyes esetekben az „önkormányzat" szó bekerült az intézmény hivatalos elnevezésébe. így lett például Bács-Kiskun Megye Levéltára Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Tolna Megyei Levéltár Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára stb. Egyes esetekben a megyék nevei is megváltoztak annyiban, hogy az 1950-es területi átrendezés során összevont megyék felvették nevükbe a becsatolt kisebb, egykori megyék elnevezését is. Ennek megfelelően például a Komárom Megyei Levéltár neve Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, a Szabolcs-Szatmár Megyei levéltár neve pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára lett. Az új demokratikus rendszer azonnal komoly feladatokkal látta el a levéltárakat, amely először a kárpótlási folyamatban nyilvánult meg. 1995-ben érkezett el a törvénykezés oda, hogy törvényt alkosson a levéltárakról (1995:LXVI. tv.), míg 2002-ben miniszteri rendelet határozta meg a levéltárakat - benne a megyei levéltárakat - érintő szakmai követelményeket (10/2002. NKÖM sz. rendelet). A szakmai színvonal emelését célzó jogszabályok megteremtésénél is lényegesebb a változások sorában, hogy minden eddiginél több megyei levéltár elhelyezési gondjai enyhültek az új raktárak vagy komplett levéltárak épültével. Új, többé-kevésbé korszerűen átalakított és felszerelt raktárt szinte minden levéltár kapott, de épültek komplex levéltárak is, mint például BácsKiskun megye székhelyén Kecskeméten, Pest megyében (Budapest) és Vas megyében (Szombathely). Ezen új beruházásokra nagy szükség volt és van, hiszen ha csak a nyers számadatokat tekintjük, elképesztő a változás 1950 óta. Ebben az esztendőben még a szá főt sem érte el a 19 megyében működő levéltárak személyi állománya. A kezdetben jellegzetesen egy-két fős intézmények összlétszáma még 1968-ban (a tanácsi irányítás alá helyezéskor) is csak 146 volt (ráadásul a szintén tanácsi fenntartású fővárosi levéltárral együtt). A látványos intézményi létszámfejlesztések ezek után kezdődtek, 1980-ban 325, a 21. század kezdetén, 2003-ban pedig 483-an dolgoztak (főfoglalkozásban) a megyei levéltárakban. Ebből következően a 19 megyében működő húsz megyei levéltárban - mint említettük Győr-Moson-Sopron megyében Sopron és Győr székhellyel két önálló levéltár működik - átlagosan huszonegynéhány körül mozog az alkalmazottak száma, ettől nagyobb mértékben lefelé és felfelé csak pár esetben figyelhető meg eltérés. A munkaerő alapvetően hármas tagoltságot mutat, a felsőfokú végzettségű levéltárosok mellett a középfokú végzettséggel rendelkező ún. levéltári kezelők adják a szakalkalmazottak derékhadát, akiket az ide be nem sorolt gazdasági, igazgatási és műszaki ügyintézők segítenek munkájukban. A szakalkalmazottak körét ma már szinte minden esetben kiegészíti minimum egy felsőfokú végzettségű informatikus,