Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK - Káli Csaba: Megyei levéltárak (Területi általános közlevéltárak)

KÁLI CSABA MEGYEI LEVÉLTÁRAK (TERÜLETI ÁLTALÁNOS KÖZLEVÉLTÁRAK) A

magyar közigazgatás középszintű egysége, a megye, csaknem egyidős az államalapítással. A Magyar Királyságot megalapító Szent István király közel ezer évvel ezelőtt hozta létre a megyerendszert, nyugat-európai mintára. Sajnos a megyei levéltárak, mint intézmények nem tekintenek vissza ilyen régmúlt időre, sőt jelen szervezeti kereteik között, a megyék ezer évéhez viszonyítva nagyon is új keletűeknek tekinthetők. A középkor során jó pár száz évig csak minimális törekvések mutatkoztak arra nézve, hogy legalább a legfontosabb megyei hatóság, az ispánság, majd a közgyűlés - amelyek egyben bírói fórumok is voltak - iratait szervezett keretek között helyben megőrizzék. A belháborúk, majd a 150 éves török uralom ezen kezdeményezések eredményeit szinte teljesen negligálták. Igazából a 18. század elejétől, a török háborúk lezárását követően, az ország - benne a közigazgatás - újjászervezésével egy időben kezdték szisztematikusabban gyűjteni, esetleg rendszerezni megyei szinten is a megmaradt és frissen keletkezett iratokat. A Habsburg-dinasztia által kormányzott abszolutista állam a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel nagyobb jelentőséget adott az írásbeliségnek, mint az információ megszerzésének, továbbításának és megtartásának ekkoriban még jószerével egyetlen lehetőségének. Ez a magyarázata annak, hogy - amint azt a későbbiekben látni fogjuk - ettől az időszaktól fogva nő meg jelentősen a megyei levéltárakban őrzött iratok mennyisége. A mai értelemben vett megyei levéltárakról azonban még ekkor sem beszélhetünk, azok inkább a megyeházák irattáraiként, szorosan a közigazgatás szolgálatába állítva működtek, egészen a 20. század közepéig. AII. világháború után szovjet érdekszférába került közép-európai államok sorsában osztozva Magyarországon is egy olyan diktatórikus államhatalom kezdett kiépülni az 1940-es évek végétől, amely az ország életének irányítását a végletekig akarta központosítani. Érdekes módon, még e centralizáció kulminációs pontja előtt, közvetlenül a háború után, 1947-ben törvény született - a modern korban először - a hazai levéltárakról. Az 1947 évi XXI. tc. koncepciója már 1945 előtt elkészült, de kodifikálására csak ekkor kerülhetett sor. A politikai változások miatt azonban csak kevés valósulhatott meg belőle, a megyei levéltárakra vonatkozóan mindössze annyi, hogy az őket is érintő