Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság elnökének ajánlása

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE AJÁNLÁS A

z írás új korszakot nyitott a történelemben, hiszen általa az ember bizonyos értelemben megállította az időt. Rögzítette és így későbbi korok számára is megismerhetővé tette a múltat. Az elődök papiruszra, hártyára, bőrre menekített feljegyzéseinek jóvoltából lehetővé vált, hogy évezredekkel korábbi információk a maguk eredeti formájában, a szóbeliségből fakadó természetes változásoktól függetlenül tanulmányozhatók legyenek. A dokumentumok tudatos megőrzése révén nemzedékről-nemzedékre öröklődtek a hiteles adatok, s már annak is több ezer éve, hogy ezek nélkül szinte elképzelhetetlen a társadalmak működése. Előbb csak a kiemelkedően fontos tényeket rögzítették írásban, később egyre több és több, sokszor talán jelentéktelennek tűnő adatok, feljegyzések is maradandó formát öltöttek. Az emberiség eme gazdag örökségének megőrzése és feldolgozása nélkülözhetetlen nemcsak a múltunk megismerésében, hanem a mindennapi, gyakorlati életben is. Tényszerűbbé teszi önismeretünket, ébren tartja emlékezetünket, bővíti a más történeti forrásokból kiolvasható ismereteinket. A levéltárakban őrzött dokumentumok sokasága maga a megtestesült történelmi emlékezet. Egy nemzet esetében a nemzet emlékezete. A gondosan megőrzött iratok révén lehet tudomásunk az Európában uralkodó normák szerinti államot alapító Szent István királyunk Intelmeiről és az egyik legkorábbi alkotmánynak számító, 13. század eleji Aranybulláról. A tudomány számára azonban a kevésbé reprezentatív feljegyzések éppen ilyen becsesek, mert a századokkal korábbi mindennapok hétköznapi történéseiről adhatnak hiteles képet. Kezdetben az adott közösség legfőbb világi méltóságainak hivatalaiban és az egyház erre hivatott műhelyeiben munkálkodó írástudók fáradoztak a kor számára fontos ismeretek lejegyzésén és közkincsként va-