Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)
A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Szijj Jolán: Hadtörténelmi Levéltár, Budapest
eredeti iratokat csak ezután küldték tovább a bécsi Kriegsarchivba. Ezt követően a minisztériumi osztályon belül több alcsoport is alakult, így a múzeumi, statisztikai, hadifogoly, hadtörténelmi alcsoport, amelyek munkáját fényképész műterem és számos rajzoló segítette. A fennmaradt dokumentumokból kitűnik, hogy mind a levéltári, mind a múzeumi alcsoport kezdettől fogva gyűjtőmunkát is végzett. így a múzeum gazdag első világháborús gyűjteményeibe ekkor kerültek be a harctérről az első fényképek, zászlók, fegvverek és egyéb értékes tárgyak. Érdekességként megemlítjük, hogy 1916 folyamán a katonadalok gyűjtésébe is bekapcsolódott a múzeumi alcsoport, a gyűjtőmunkát a pótcsapattestek és csapatok mellett olyan kiválóságok is végezték, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán zeneakadémiai tanárok, akik a honvédelmi miniszter nyílt parancsával járták a laktanyákat, katonai kórházakat, üdülőket. A Hadügyminisztérium I. csoportjának 1918. november 11-én kelt új ügykörbeosztása szerint az I. csoport 10. osztálya alá tartozott a „Hadi levéltár". A minisztérium egészét érintő 1919. január eleji átszervezés kapcsán pedig már Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum néven szerepelt az intézmény, amely három szerkezeti egységből állt: Vezetőség - könyvtárossal, történelmi, irodalmi csoporttal, könyvkötészettel és fényképészettel, levéltár a térképtárral és múzeummal. Az ezt követő évtizedekben több szervezeti változáson ment át a Levéltár, hol önálló, hol a múzeummal közös intézmény volt, amelyek élén 1920-21ben igazgató, 1939-ig főigazgató, ezután a parancsnok állt. Az intézmény hivatali elhelyezése a megalakulás után az Országos Levéltár még teljesen el nem készült új épületének - Bécsi kapu tér 4. sz. - III. emeletén történt. A múzeum 1929-ben került végleges helyére, amikor felköltözött a várbeli Nándor-laktanyába, ahol 1937 március 15-én nyílt meg első kiállítása. A levéltár számára új otthon csak a második világháború után adódott, akkor szintén a Nándor-laktanya épületébe költözött a levéltári gyűjtemény. A Levéltár első gyűjteményei azok a világháborús, a harcterekről hazaküldött hadműveleti iratok voltak, amelyeket a HM l/a. osztályán kezdtek lemásolni. Ezek mellett a monarchia megszűnésekor Magyarország területén lévő katonai alakulatok „élő", ügyviteli regisztratúrái, illetve néhány esetben a náluk őrzött történelmi iratanyag is itt maradt az ország területén és bekerült a Hadtörténelmi Levéltárba. Jelentős anyaggyarapodást ígért a békeszerződés alapján Ausztriával kötött államszerződés. A világháború győztes hatalmainak Magyarországgal 1920. június 4-én Párizsban aláírt ún. Trianoni békeszerződése alapján jött létre az osztrák szövetségi kormány és a magyar kormány között - éveken át tartó előkészítő munka után - a Baden bei Wien-ben 1926. május 26-án aláírt végleges egyezmény. Az egyezmény értelmében Ausztria kötelezte magát, hogy kiszolgáltatja Magyarországnak azokat az iratokat, amelyek magyar szellemi tulajdonnak tekinthetők, a közös
