Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

Gábor, Jambrekovics László örök letétek) és 3. az Új Magyar Központi Levéltár mellé szervezett szakkönyvtár (ma fiókkönyvtár). * sf * A levéltár iratanyagának átvétele, megőrzése, rendszerezése valamint segédletek, forráskiadványok segítségével való feltárása kiváló levéltári munkatársak generációi munkájának eredménye. Közülük három kiemelkedő vezetőről kell mindenképpen megemlékezni. Az 1874-ben történt újjászervezés időszakában Pauler Gyula (1841-1903) állt a Magyar Országos Levéltár élén. Az ő idején nagyszabású programot dolgoztak ki a különböző szervek működése során keletkezett iratanyag átrendezésére és új segédletek készítésére. Az iratanyag történelmi korszakok szerinti tagolását tervezték, majd az egyes korszakok iratanyagában a szerves összefüggéseket figyelmen kívül hagyó tárgyi osztályokat alakítottak volna ki, amelyeken belül az egyes iratokat időrendben szándékoztak elhelyezni. Szakmai koncepciója ugyan nem bizonyult korszerűnek és megvalósíthatónak, mégis múlhatatlan érdeme az intézmény stabil kereteinek megteremtése. Csánki Dezső (1857-1933) 1913-tól 1933-ban bekövetkezett haláláig vezette az intézményt. Fontos szerepe volt a levéltár korszerű új épületének megvalósulásában, majd ő irányította a levéltári anyag átköltöztetését. Kezdeményezője és tíz éven át szerkesztője volt a levéltár folyóiratának, a Levéltári Közleményeknek. A II. világháborút követően Ember Győző (1909-1993) lett a főigazgató, aki 1949-től csaknem három évtizeden át, 1978-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig nagy elhivatottsággal, magas szakmai szinten látta el a főigazgatói teendőket. Vezetése alatt nemcsak megszaporodott a Magyar Országos Levéltárban őrzött levéltárak száma, hanem az iratanyag gyarapítása, rendezése és segédletekkel való ellátása tervszerűbbé és szervezettebbé vált. Nevéhez fűződik az iratanyag rendszerezési elveinek kidolgozása, s nagy szerepe volt a korszerű segédletekkel szembeni szakmai követelmények meghatározásában. * * * A levéltár anyaga jelenleg három épületben helyezkedik el. Az 1874-ben történt újjászervezés után az intézmény évtizedekig meglehetősen mostoha körülmények között működött. 1913-1917 között épült fel a Bécsikapu téren (Bécsikapu tér 2-4) a nemzetközi mércével mérve is korszerűnek számító, a látogatókat részben modernségével, részben díszítésével ma is elismerésre késztető, és az iratanyagok, a szervezeti egységek és a kutatók számára egyaránt méltó elhelyezést biztosító épület. Igaz, az I. világháborús események