Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

oklevele, amely megőrizte I. (Szent) István király egyetlen hiteles, görög nyelven íródott oklevelének szövegét. Az értékes gyűjtemény anyagvédelmi okokból eredetiben nem kutatható, azonban az anyagról mikrofilmek készültek, amelyeket a Magyar Országos Levéltár Filmgyűjteménye őriz, sőt valamennyi eredeti oklevélről kutatásra alkalmas nagyítás készült, amelyet az eredeti oklevelek jelzete alapján lehet kikérni. Az anyag tekintélyes része megjelent nyomtatásban. Az oklevélkiadások bizonyos korszakokban és bizonyos levéltári egységekben nagyobb mennyiségben találhatók, másutt kevésbé jelentek meg nyomtatásban az oklevelek. Az Árpád-korból szinte kivétel nélkül minden oklevél szövege megjelent már. Az egyes családok levéltárából is sok oklevelet közöltek (pl. Apponyi, Bánffy Kállay, Zichy stb.). Az eredeti nyelven, illetve fordításban megjelent teljes szövegű közlés mellett több olyan kiadvány készült, amely az anyag számbavételére tartalmi kivonatban, regesztában ismerteti az egyes okleveleket. Az Árpád-kori királyi oklevelek kritikai jegyzéke csaknem teljes körűen öleli fel a korabeli királyi okleveleket. Mind az Anjou-korból publikált oklevelek, mind pedig a Zsigmond-korra vonatkozó oklevelek jórészt regesztákban történő kiadása folyamatosan történik. A Mohács (1526) utáni gyűjtemény (1526-20. sz. - R szekció) a Magyar Nemzeti Múzeumba leadott családi levéltárakhói és személyi fondokból jött létre. A kisebbnagyobb egységeket a Múzeumban időrendbe rendezték, majd a Magyar Országos Levéltárban megkísérelték részben az eredeti proveniencia helyreállítását, részben azonban tárgyi egységeket alakítottak ki. A gyűjtemény nagy részben a Magyar Országos Levéltár folyamatos beszerzéseivel gyarapodott. A gyűjteményben számos 1848-as szereplőnek (Kossuth Lajos, Klapka György, Türr István, Vörös Antal stb.) találhatók olyan iratai, amelyek kisebb-nagyobb mértékben a reformkorra, a feudális korra is visszanyúlnak. Különösen jelentős a címereslevelek gyűjteménye. A Térképtár (17-20. sz. - S szekció) a Magyar Országos Levéltárban található újkori hivatalok levéltáraiból kigyűjtött térképekből jött létre (Kamarai, Helytartótanácsi, Vallásalapi, Regnicolaris levéltári, Kereskedelmi minisztériumi, Erdélyi kormányhatósági, Pálos kolostori, Abszolutizmuskori, Bírósági, Földművelés-, Ipari- és Kereskedelemügyi Minisztériumi, Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumi, Földművelésügyi Minisztériumi térképek). Az újkori hivatalok levéltáraiból kiválogatott térképek mellett szép számmal találni családi levéltárakból kigyűjtött térképeket (Abonyi; Andrássy; Ányos; Balassa; Bánffy; Bánó; Baranyay; Barkóczy; Barna; Batthyány; Bay; Becsky; Beniczky; Benyovszky; Berényi; Berzeviczy; Bethlen; Bezerédy; Bíró; Bitskey; Bogyay; Bolza; Bretzenheim; Csáky; Csorna; Dalnoki; Daróczy; Dé-