Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

kapcsolatos bizottsági és plenáris tárgyalások dokumentumait és a hozott határozatokat. Az Országgyűlési Levéltár fontos részét képezik a különböző bizottságok (mentelmi, közjogi, pénzügyi, gazdasági, nemzetiségi stb.) működése során keletkezett iratsorozatok. Az államfői hatalmat 1867-1918 között továbbra is a király gyakorolta, majd a forradalmak elmúltával - 1920-1944 között - a kormányzó. Az államfői hivatali levéltár legterjedelmesebb irategyüttese a Király Személye Körüli Minisztérium iratanyaga, amely tartalmazza többek között a nemességadományozási és kitüntetési ügyek intézése során keletkezett iratokat, illetve az 1861-1918 között keletkezett Királyi Könyveket, azaz a király által adományozott kiváltságok hiteles nyilvántartását, és a kiváltságlevelek teljes szövegét. Ezen túlmenően a minisztérium az udvar és a magyar kormány között közvetítő szerepet töltötte be, amelyet az iratanyag szintén sokrétűen tükröz. Az államfői hivatali levéltárban őrzik IV. Károly király töredékesen fennmaradt levelezését, illetve Horthy Miklós kormányzó Kabinetirodájának iratait (benne a kormányzó félhivatalos iratait). A legfontosabb kormányzati döntéseket a minisztertanács, illetve a kormányzótanács hozta, melynek jegyzőkönyvei (a hozzá tartozó előterjesztésekkel együtt) lényegében hiánytalanul fennmaradtak. A Miniszterelnökségre a kormányzati munka szervezése, az egyes minisztériumok tevékenységének összehangolása terén hárult fontos feladat. Ezen túl feladatkörébe tartozott a nemzetiségi és kisebbségi ügyek, a határon túli magyarok ügyei, sajtórendészeti, szociálpolitikai stb. ügyek intézése is. A Belügyminisztérium és alárendelt szervei (1867-1945) feladatkörébe tartozott az ország belső életének igazgatása, a területi és helyi közigazgatási szervek munkájának koordinálása és törvényességi felügyelete, közjogi jellegű ügyek és rendészeti kérdések, továbbá közjóléti, közegészségügyi és egyéb ügyek intézése. A Külügyminisztériumi Levéltár az önálló magyar külügyi igazgatás 1918ban történt megszervezése után keletkezett iratokat tartalmazza. A miniszter kabinetje és az Elnöki osztály iratai mellett különösen fontos a Politikai osztály iratanyaga. Ezekben tükröződik a diplomáciai szervezet kiépítése, a kormány mindenkori külpolitikai koncepciója, egyes tárgyalások, kezdeményezések, akciók lebonyolítása, Magyarország és más országok kapcsolatainak alakulása. A Gazdaságpolitikai osztály segítette a magyar vállalatok külkereskedelmi tevékenységét, érdekeinek képviseletét és érvényesítését, közreműködött a nemzetközi vásárok és az idegenforgalom szervezésében. A külképviseleti szervek - 1939-ben már 24 követség, 1 főkonzulátus, 7 konzulátus, valamint 76 tiszteletbeli főkonzulátus, illetve konzulátus működött a világ különböző országaiban - iratanyaga a fenti kérdéseken túl különösen az egyes orszá-