Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

megtörtént a szekularizáció, így a püspökség és székeskáptalan (más hiteles helyi tevékenységet folytató egyházi intézmények: kolozsmonostori konvent, aradi, csanádi és váradi káptalan) levéltára a szerveződő fejedelmi levéltár magja lett. Ebben a levéltárban kellett elhelyezni a Királyi Könyveket (a fejedelem kancelláriáján kiadott jogbiztosító oklevelekről vezetett másolati könyveket). Ide került a fejedelmek részben hivatalos, részben magánjellegű levelezése. Nem jelentéktelen az udvartartás iratanyaga sem. A fejedelmi hatóságok ide került anyagának másik nagy csoportja a kincstári szervek terméke: fiscalis uradalmak számadásanyaga, tisztjeik egymás közti és felsőbbségeikkel való levelezése, bányaszámadások, termelési kimutatásaik, fizetési jegyzékeik, harmincadnyugták, számadások, tizedbérlet ügyek iratai. A fejedelmek és hatóságaik iratanyaga azonban erősen töredékes. Másrészt a fejedelmek halála után családjuk magával vitte levéltáruknak azt a részét, amelyet - törvények vagy kialakult közjogi gyakorlat által kötelezve - nem kellett a levéltárban hagyniok. így egyes fejedelmek iratai ma családi levéltárakban találhatók. Olyan fejedelmeknek, akiknek működési központja egy időben Magyarországon volt, bizonyos iratanyaga a magyarországi kamarai hatóságok levéltárába került. A két kuruc fejedelem: Thököly és II. Rákóczi Ferenc levéltárából inkább csak véletlenül jutott valami. További forrása volt a gyarapodásnak a családok vagy magánszemélyek levéltárának a káptalani levéltárba kerülése. Amellett a 17 század végéről jelentősebb mennyiségű elszámolás stb. került a levéltárba a katonaság tartásáról. Az erdélyi (gyulafehérvári) püspökséget 1715-ben alapították újra. Ekkor III. Károly király a levéltárat is a kezelésébe utalta. 1756-ban bizottságot küldtek ki a levéltár állapotának megvizsgálására, amely aztán az idők folyamán felgyűlt különböző provenienciájú anyagban valamiféle elhatárolást végzett. A levéltár anyaga csökkent a gyakorlatilag 1769-től a kincstári jogokat biztosító iratok őrzésére létrehozott Erdélyi Fiscalis Levéltár felállításával. A Gyulafehérvárott őrzött országos levéltár önálló története 1882-ben zárult le. Törvény született az országos levéltári anyagnak a Magyar Országos Levéltárral való egyesítésére. Máig megmaradt azonban a tartalmilag nem pontos megnevezése: a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent hiteleshelyi (országos) levéltára. Erdély Habsburg-uralom alá kerülése után, 1693-ban alakult meg a Gubernium, mint helyben működő, erdélyi főkormányszék. A Guberniumot eredetileg Gyulafehérvárott készültek felállítani, székhelye azonban a 18. század folyamán Nagyszeben volt, majd utóbb Kolozsvár lett. A Bécsben székelő Erdélyi Kancellária alá rendelt szervként olyanféle szerepet vitt a Habsburg-monarchián belül külön fejedelemséget, majd nagyfejedelemséget (1765) képező Erdélyben, mint amilyet Magyarországon a Helytartótanács. A Kancellária mellett több bizottság működött: katonai, adóügyi, kereskedelmi, egészségügyi és cenzúra.