Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

Bécsben. Az udvar rendelkezéseit továbbította az erdélyi kormányszervek felé, és ezek jelentéseit, felterjesztéseit továbbította az udvarhoz. Tevékenysége hasonló, hatásköre azonban kisebb volt, mint a Magyar Kancelláriáé. A Helytartótanácsi Levéltár (17 sz.-1848 - C szekció) anyaga az 1723-ban megszervezett Magyar Királyi Helytartótanács, a legfőbb Magyarországon (előbb Pozsonyban, majd Budán) működő hivatal működése során jött létre. A hivatal élén a nádor állt. Illetékessége területileg egész Magyarországra kiterjedt. Nem tartozott alá a katonai határőrvidék és Erdély. A hatáskörébe tartozott a gazdasági élettől a művelődésig mindaz, amit a felvilágosult abszolutista államhatalom a 18. században saját ellenőrzése alá vont, vagyis a népesség, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, közlekedés, adózás, adóalanyok védelme, a jobbágy-földesúr viszony szabályozása, hadellátás, céhszervezet, városi ügy, közegészségügy, vallásügy, közoktatás, könyvkiadás, cenzúra stb. A kincstári birtokok, a bányák a Kamara alá, a Magyarországon állomásozó seregek a főhadparancsnokságok alá tartoztak. A Helytartótanács az uralkodó, vagyis gyakorlatilag a kancellária rendeleteit hajtotta végre. Levéltára mindenesetre igen gazdag, alapvető forrásanyagot nyújt Magyarország történetének legkülönbözőbb problémáit illetően a 18. és 19. században egészen az 1848-i polgári forradalomig. A Helytartótanács 1724-ben 22 tanácsossal kezdte meg működését. Az ügyeket üléseken tárgyalták meg, amelyekről jegyzőkönyveket vezettek. Néhány ügy intézésére hamarosan állandó bizottságok alakultak. Ezek sorát 1724-től a számvevő, a gazdasági és az alapítványi bizottság nyitotta meg, utóbb vámügyi, egészségügyi, zsidóügyi, nemességvizsgáló, vallásügyi, lelkészpénztári, úrbéri, tanulmányi stb. bizottság is működött. 1754-ben az uralkodó szabályozta a bizottságok működését. Döntő változást hoztak II. József szervezeti reformjai, amelyek értelmében a szakszerűbb és gyorsabb ügyintézés biztosítása kedvéért egy-egy speciális problémakör számára 1783tól kezdve külön ügyosztályokat állítottak fel. Ugyanakkor a bizottságok nagy részét feloszlatták. Az ügyosztályi szervezet egészen 1848-ig fennállott. Az 1783 utáni iratanyag is ennek megfelelően tagolódik. Rövid életűnek bizonyult azonban II. József azon intézkedése, amellyel átmenetileg (1785-1791) a Helytartótanácsot és a Kamarát egyesítette. A Helytartótanács iratait latinul, németül (főleg 1784-1790 között) és magyarul (1845-től) írták. Az Abszolutizmus-kori Levéltár (1848-1867 - D szekció) az 1849 és 1867 között működő magyarországi politikai hatóságok s az azoknak közvetlenül alárendelt szakhivatalok legtöbbjének irathagyatékából jött létre. Ez a hatalmas mennyiségű és bonyolult összetételű történeti forrásanyag különböző helyekről és időpontokban került mai őrzőhelyére. A legtöbb ilyen irathagyatékot a Helytartótanácsi Levéltártól örökölte az Országos Levéltár, egyeseket