Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)
SAJTÓ ÉS MÉDIA LEVÉLTÁRAK - Bana József: Magyar nemzeti filmarchívum
BANA JÓZSEF MAGYAR NEMZETI FILMARCHÍVUM A filmművészeti alkotások és kapcsolódó dokumentumok archiválásával első ízben a Balázs Béla által a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1948-ban alapított Filmtudományi Intézet foglalkozott. Az alapító 1949es halála azonban megakasztotta a munkát, mely csak 1957-ben a Színházés Filmtudományi Intézet kereteiben folytatta tovább tevékenységét. A két művészeti ág 1959-ben szétvált, ekkortól működött önállóan Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1985-től Magyar Filmintézet néven. 1991 óta a Magyar Filmintézet státusza nemzeti közgyűjtemény 2000. június 1-től a Magyar Nemzeti Filmarchívum nevet viseli. Itt őrzik, restaurálják a teljes magyar filmállományt (híradó- és dokumentumfilmeket, rövid- és játékfilmeket), mintegy 26 000 tételt. Itt őrzik a Magyarországon bemutatott és archivált külföldi filmeket is. Ezeket a kópiákat elsősorban filmesztétikai oktatáshoz és filmkluboknak kölcsönzi. Közel tíz év óta folyamatosan felújítja, restaurálja a magyar játék- és rövidfilm állományt, részben a korábbi, pusztuló, nitro nyersanyagról biztonsági filmre áttéve, részben a kifakult színes állományt eredeti színeiben visszaállítva. A Magyar Nemzeti Filmarchívumban, az ország egyetlen filmes szakkönyvtár a Könyvtárában, amely 20 000 könyv, 4000 kötetnyi folyóirat, 3500 filmforgatókönyv és 30 aktuális külföldi szaklap áll a kutatók és az érdeklődők rendelkezésére. Plakáttárában 53 000 plakátot, fotótárában több mint 200 000 fotót őriz. Az Örökmozgó Filmmúzeum, a naponta változó filmműsora mellett kiállítások, találkozók, viták közkedvelt színhelye. Az Archívum folyóiratai: az 1960 óta megjelenő Filmkultúra, jelenleg on-line változatban, a Filmspirál, a Muszter és az angol nyelvű MovEst. MAGYAR NEM JÁTÉKFILMES GYŰJTEMÉNY A kezdetektől 1945-ig A huszadik század első feléből ránk maradt magyar nem fikciós (tényfilmek) mintegy 1200 tételcíme a hiánytalanul meglévő filmek mellett töredékeket, munkaanyagként használt felvételeket és - igazolható forrásanyagok híján - eddig azonosítatlan képsorokat takar. Ide tartoznak a kezdeti évek több-kevesebb rendszerességgel megjelenő híradói is. A friss informá-