Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

lyek magánlevéltári anyagát, közlevéltári iratanyaguk az 1882: XXIII. tc. alapján egyesítve lett a Magyar Országos Levéltár anyagával. * * * A korábbi titkos királyi, udvari stb. levéltárak a 18-19. századi Európában több évtizedig tartó folyamat eredményeként - az uralkodók és a rendek jogbiztosító intézményeiből a szélesebb közönség érdeklődését is kielégítő, főként a történettudomány igényeit szem előtt tartó tudományos intézményekké alakultak át. E fejlődési vonalba illeszkedett a Magyar Országos Levéltár 1874ben történt újjászervezése. Hosszas előkészítés után ugyanis ebben az évben döntöttek a funkciójukat vesztett magyarországi és erdélyi feudális kori (1848-ban megszüntetett) kormányhatóságok és bíróságok irat- és levéltárainak az Ország Levéltárával való egyesítéséről. A következő évtizedekben ezeken túl fokozatosan átvette a levéltár az 1848-1849. évi minisztérium, majd az abszolutizmus és a provizórium korszakában (1849-1867) működött központi kormányszervek iratanyagait. Ez a munka - néhány kisebb kivételtől eltekintve - 1906-ra lezárult. Annak ellenére, hogy a levéltárügyet szabályozó, a levéltár feladatait részletesen meghatározó jogszabály 1874-ben nem született, az Országos Levéltár alapvetően különbözött az Ország Levéltárától és a keretébe vont többi irattártól és levéltártól. Míg ugyanis azok általában csak az őket fenntartó és azzal szervezeti kapcsolatban álló szervek és személyek iratait vették át, addig az 1874-ben létrehozott intézmény illetékességi és gyűjtőköre kezdettől fogva kiterjedt mindhárom hatalmi ág - a törvényhozás, az államigazgatás és a jogszolgáltatás - központi, országos illetve regionális hatáskörrel működő szervei iratanyagára. Az így kialakított gyűjtőkört a II. világháborúig csak a Hadtörténelmi Levéltár létrejötte (1918), azaz a Hadügyminisztérium és alárendelt szervei, továbbá a honvédség és szervei iratanyagának az Országos Levéltár illetékességéből való elvonása csorbította. Az Országos Levéltár illetékességi körébe tartozó iratok átvétele azonban, amely 1906 óta lényegében szünetelt, csak az új épületének 1923-ban történt birtokba vétele után folytatódhatott. Az I. világháború után Klebelsberg Kunó kulturális miniszternek köszönhetően, kiemelkedő események következtek be a Levéltár életében. 1922-ben először - a tudományos jelleg erősítése céljából - a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá került az intézmény, majd az 1922. évi 19. törvénycikk alapján létrejött a nagy múzeumok, könyvtárak és a Nemzeti Levéltár közös szervezeti keretét képező Országos Magyar Gyűjtemény egy etem. (Ennek neve az 1934. évi átszervezés után Magyar Nemzeti Múzeumra változott.) Az 1922. évi törvény kimondta, hogy a levéltár tudományos intézmény,