Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK LEVÉLTÁRAI - Szögi László: Az egyetemi levéltárak

SZÖGI LÁSZLÓ AZ EGYETEMI LEVÉLTÁRAK A z első magyar egyetemek alapítása ugyan egybeesik Közép-Euró­pa legfontosabb univerzitásainak létrejöttével, de a történelmi kö­rülmények különbözősége miatt, a középkori magyar egyetemek rövid működés után megszűntek, így folyamatos egyetemi dokumentumok­kal a magyar felsőoktatás múltjáról csupán a XVII. századtól rendelkezünk. Az 1635-ben alapított nagyszombati, majd a budapesti Tudományegyetem egész 1872-ig az egyetlen hazai univerzitás volt, így egyetemi levéltár első­sorban német mintára itt alakulhatott volna. Az 1872-ben létrejött kolozsvá­ri Tudományegyetem fél évszázados működés után a mai határokon kívülre került és vele közel egyidős budapesti Műegyetemen is csak lassan gyűlt fel akkora iratanyag, hogy levéltár alapítása egyáltalán szóba kerüljön. A vidéki tudományegyetemeken, valamint a kisebb szakegyetemeken és főiskolákon, amelyeknek többsége - Selmecbánya, Sopron, Mosonmagyaróvár kivételé­vel - a dualizmus idején alakult, a levéltári anyaggal való foglalkozás csak a 20. század utolsó harmadában vált égető problémává. Mindezek alapján érthető, hogy az első levéltár alapítási tervet 1911-ben dolgozta ki Békefi Rémig professzor, a budapesti Tudományegyetemen, de ja­vaslata talán a bekövetkezett első világháború miatt is, nem kapott nagy visszhangot. Sajnálatos, hogy 1935-ben a budapesti Egyetem alapításának 300 éves évfordulóján sem alakult levéltár, már csak azért is mert így az univer­zitás iratai 1950 után nem kerültek volna a Magyar Országos Levéltárba. így az odakerült iratok 1956 őszén a Levéltár égésekor elpusztultak és a magyar egyetemi levéltárügyet óriási kár érte. A bekövetkezett pusztulásnak egyetlen pozitív következménye az volt, hogy 1958-ban a megmaradt iratok összegyűjtésével megalakult az első ma­gyar egyetemi levéltár a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A kicsiny intézmény sokáig egyedül és kezdetleges körülmények között mű­ködött, s ez a helyzet csak az 1970-es évek elején kezdett megváltozni. Szinte egyidőben kezdődött újabb iratbegyűjtés, valamint nagyobb szabású rende­zési és feldolgozási munka az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a buda­pesti Műegyetemen, Miskolcon és Sopronban. Több helyen levéltári rész­legek alakultak az egyetemi könyvtárak keretében, előkészítve a hivatalos levéltárrá válás folyamatát. Megjelent az első egyetemi levéltári repertórium is 1975-ben. E munkák eredményeként 1982-ben szaklevéltár alakult a Mis­kolci Egyetemen, majd 1983-ban ugyanezt a rangot kapta meg a régóta létező

Next

/
Oldalképek
Tartalom