Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK - Toronyi Zsuzsanna: Magyar Zsidó Levéltár

TORONYI ZSUZSANNA MAGYAR ZSIDÓ LEVÉLTÁR Magyar Zsidó Levéltár a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szö­vetségéhez és a Budapesti Zsidó Hitközséghez tartozik felekezeti szaklevéltárként. Kutatóterme és anyagainak jelentős részben már feldolgozott része a Do­hány utcai zsinagógához tartozó épületszárnyakban nyert elhelyezést. Ku­tatni kutatási engedély birtokában hétfőn, szerdán és pénteken lehet 10 és 15 óra között, előzetes bejelentés alapján. A kutatást a fejlesztés alatt lévő fondjegyzék, néhány anyagrészről raktári jegyzék, lista, valamint szerény le­véltári segédkönyvtár segíti, amelynek anyaga azonban nem öleli fel a ma­gyarországi zsidó történelem egészét, csak kiegészítő adatokat szolgáltathat. (Helységnévtár, lexikon, szótár stb.) Kutatási engedélyhez szükséges: érvé­nyes személyi igazolvány vagy útlevél, kutatási megbízás (szakdolgozathoz témavezetői vagy dékáni). A Magyar Zsidó Levéltár itt látható fondjegyzéke nem a végleges állapo­tot tükrözi, hanem a levéltár jelenlegi rendezettségi szintjét. Mivel levéltá­runk elsősorban a Pesti Izraelita Hitközség (PIH) levéltára, ezért az első fon­dok (I-X) a PIH ügyosztályainak anyagait tartalmazzák. A XI. és a XII. fondba a szubvencionált (önálló felekezeti szervezetek, amelyeknek szoros kapcso­lata volt a hitközséggel, pl. Nőegyletek, OMIKE stb.) ill. részben szubvenci­onált állami intézmények tartoznak (pl. Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet) iratanyaga kerül. A XIII. fond a hivatalosan nem a hitközséghez tartozó temetkezési egylet, a Chevra Kadisa iratanyagát lenne hivatott gyűjteni, de sajnos a Chevra irat­tára nagy mértékben elpusztult, ezért iratanyaga erősen hiányos. A XlV-es fond az 1950-es egyesítésig önálló Budai Izraelita Hitközség irat­anyagát tartalmazza, nem olyan teljes mértékben, mint amilyenben a PIH iratanyaga megmaradt. A XV-ös fondba a vidéki hitközségek anyaga kerül, hitközségek szerinti ABC sorrendben. Jóllehet levéltárunkban külön gyűjteményként kezeljük a vidéki anyakönyvek sorozatát, mégis itt tüntettük fel, hogy egy-egy hitköz­ségből rendelkezünk-e anyakönyvekkel, vagy sem. A XVI-os fondot a központi szerveknek (1867-1950 MIOI, 1950-1990 MIOK, 1990- Mazsihisz) biztosítottuk, amelyek az idők során nagyon szoros sze­mélyi és szervezeti kapcsolatban álltak a PIH-el. Itt szükséges megjegyezni, hogy az erősen centralizált ötvenes, hatvanas években sok régi intézmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom