Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK - Horváth Erzsébet, Szabadi István, Szentimrei Márk, Hudi József, Nagy Edit: A református egyház levéltárai

jékoztatást nyújt a levéltár 1976-ban nyomtatásban készült fond- és állagjegy­zéke; a többi kéziratos vagy számítógépen lévő segédlet a kutatóteremben hozzáférhető. Fénymásoló, mikrofilmolvasó, szakkönyvtár kutatóink rendel­kezésére áll. A magyar törvényi szabályozás szerint nyilvános magánlevéltár­nak számító levéltárunk anyaga kutatható munkanapokon. DUNAMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET RÁDAY LEVÉLTÁRA A Ráday Levéltár fenntartója a Magyarországi Református Egyház Duna­melléki Egyházkerülete, amelynek kebelén belül a levéltár - könyvtárból, levéltárból és múzeumokból álló - Ráday Gyűjtemény részeként a Ráday Kollégium keretében működik. Gyűjtőköre az egyházkerület és az ebbe tar­tozó egyházmegyék, egyházközösségek, iskolák és más egyházi intézmé­nyek, továbbá a reformátusban egyházban tevékenykedő vagy azzal kapcso­latban álló jeles személyiségek iratai. Legrégibb irata egy 1204-ből származó oklevél. A levéltár mintegy 850 irat­folyóméternyi iratanyagot őriz 350 fondban. Az iratok kb. kétharmadát a du­namelléki református egyházkerület és intézményeinek iratai teszik ki. Az egyházkerület legrégibb protocolluma 1626-ban kezdődik, az igazgatási iratok 1790-től maradtak fenn nagyobb számban, az egyházmegyék jegyzőkönyvei az 1700-as évek második felétől vannak meg. Az egyházkerület kebelébe tar­tozó mintegy 300 egyházközség közül 60 gyülekezet iratait őrizzük (a többi a helyszínen vagy egyházmegyei levéltárban van), ezek zömmel 19-20. szá­zadiak. Az egyházkerületet alkotó történelmi egyházmegyék: Alsóbaranyai Felsőbaranyai, Kecskeméti, Külsősomogyi, Pesti (1932-től Budapesti, majd 1938­tól Belsőbudapesti és Külsőbudapesti, illetve Pestkörnyéki), Solti, Tolnai, Vértesaljai majd 1955-től Bácskiskunsági, Baranyai, Budapest-Déli, Budapest­Északi, Északpesti, Délpesti, Tolnai, Vértesaljai. Az intézmények iratai közt ta­láljuk a Budapesti Theológiai Akadémia - újabban a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara -, a budapesti Lónyai Gimnázium és Baár-Madas Gimnázium iratait. A gyűjteményes fondokat tartalmazó másik nagy csoport­ban Archívum Agentiale néven a protestáns ágensek nagy terjedelmű iratanya­ga a 18. századra, a Szemeretár a 19. századra, a Jerney gyűjtemény a 16-17 szá­zadra nézve országos vonatkozású forrás, csakúgy mint a Johannita Levéltár részét képező Daróczy genealógiai gyűjtemény anyaga. A családi és személyi hagyatékok közt tartalmi és terjedelmi szempontból is a Ráday család levéltára áll az első helyen. Ebben az anyagban találjuk száz­egynéhány Mohács előtti oklevelünk legtöbbjét. A Rádayak iratanyagából eddig közölt legjelentősebb forráskiadvány Benda Kálmán és mások szerkesz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom