Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK - Horváth Erzsébet, Szabadi István, Szentimrei Márk, Hudi József, Nagy Edit: A református egyház levéltárai

A „levéltárnak" nevezett irategyüttes levéltárrá alakulása az egyházkerületnél már a 16-17 században kezdődött. Az iratokat „levéltárátadó bizottságok" vették számba, s „leveles ládákban" őrizték. Levéltári szabályzatról, felügyeletről és választott levéltárnokról csak 1769-től van feljegyzés. Az egyházkerületi közgyűlés (1/1769. sz.) megalkotta a „Superintendensi Archívum" (Püspöki Levéltár) szabályzatát, 1773. április 20-án megválasztotta első levél-tárnokát, aki 1774. január l-jén foglalta el hivatalát (5/1774. sz.). A kollégiumi levéltár szervezeti kialakulása az egyházkerületivel párhuzamosan folyt. A Kollégium okmányait a „Coetus levelesládájában" őrizték. A 18. század közepén Sinai Miklós professzor (1760-1790) irányításával a könyvtári anyagtól elválasztották a levéltári anyagot és professzori felügyelet alá helyezték. Az egyházkerületi és kollégiumi levéltár módszeres feldolgozása a 19. században indult meg. Budai Ézsaiás, Domokos Lőrinc és Földvári József bizottsági tagok javaslatára az egyházkerületi közgyűlés 1822-ben (98/1822. sz.) elrendelte a levéltári anyag rendszerezését. Külön egyházkerületi és külön kollégiumi levéltári bizottság létesült és elkészítették mindkét levéltár elenchusát. Budai Ézsaiás püspöksége alatt az egyházkerület elnöksége az egyházkerületi és kollégiumi levéltárnak a Kollégiumban állandó helyet biztosított, ahol 1823. május 23-án elhelyezték az iratokat. Az átszállításkor az iratok helyhez kötött rendje megbomlott, tarthatatlansága miatt id. Révész Imre tett javaslatot 1868-ban új levéltári rend kialakítására. A kollégiumi levéltárat 1923-ban Csikesz Sándor még helyhez kötött rendben találta. Ő is próbálkozott rendszeralkotással, s részben helyhez kötött, részben tárgyi csoportosítással elkészítette a kollégiumi levéltár katalógusát. Egyházmegyei és egyházközségi iratokról csak a 18. században történt hivatalos intézkedés. Az 1769. évi egyházkerületi közgyűlés (1/1769. sz.) határozata értelmében jelentős forrásértékű egyházmegyékre és egyházközségekre vonatkozó iratanyag került a levéltárba (egyházlátogatási jegyzőkönyvek, statisztikák, vagyonösszeírások, díjlevelek, alapító levelek stb.). Az egyházmegyei és egyházközségi iratok gondozása az 1860-as években kezdődött. Református esperes portréja a 18. századi egyházmegyei jegyzőkönyvben