Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK - Lakatos Andor: Ismertető a katolikus egyházi levéltárakról

ran letéti szerződést kötöttek a régi levéltári iratanyaguk maradványait őrző közlevéltárakkal, megyei önkormányzati levéltári intézményekkel. 1993 májusában II. János Pál pápa rendeletére új egyházigazgatási beosztás lépett érvénybe Magyarországon. A területi változás valamennyi egyházmegyét érintette, és új egyházmegyék is születtek. 1995-ben az LXVI. tv. (az új levéltári törvény) szerint a korábban szaklevéltárként működő egyházi levéltárak nyilvános magánlevéltárak lettek. MIT TALÁLHATUNK A KATOLIKUS LEVÉLTÁRAKBAN? (FORRÁSISMERTETŐ) Eltekintve az intézményes keretektől, a katolikus levéltárak között kutatói szemmel négy nagy csoportot, azaz „levéltártípust" különböztethetünk meg. 1.) Az érseki, püspöki levéltárak legfontosabb iratképzői az egyházigazgatási teendőket a mindennapokban ellátó püspöki hivatalok, az egyházmegyék bírói fórumát jelentő szentszéki bíróságok, illetve az egyházi iskolák felügyeletét, központi igazgatását végző tanfelügyelőségek. Szintén a püspöki levéltárakhoz tartoznak ugyan, de nagyobb különálló egységet képeznek a gazdasági levéltárak, amelyek az 1945 előtti egyházi uradalmak, ill. azok kezelését végző jószágkormányzóságok irataiból keletkeztek, és gyakran máig is külön épületben találhatók. Külön kezelésük eredményeként a védettebb, püspökségeken tárolt anyagokhoz képest a gazdasági iratok gyakran hiányosabbak, sérültebbek. Az eddig felsoroltakon kívül szinte valamennyi püspöki levéltárban előfordulnak „egyéb szervek" iratai is, pl. vallásos egyesületek, társulatok, szemináriumok, megszűnt szerzetesi intézméRaktárrészlet (Egyházmegyei Levéltár - Győr)