A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - III. ANYAGVÉDELEM - ÁLLOMÁNYVÉDELEM

mert annak bekövetkezése csak idő kérdése. Ez okozza a rozsda/oxidáció károsodás kiugróan magas, 73%-os értékét. Szerencsére, a savas károsodás többnyire még csak a kezdeti stádiumban van: a mintáknak csupán 4%-a tartozott a súlyos kategóriába. Az iratok 3 5%-ának törékeny a papírja, azonban ezekből csak 19% a súlyos. Az általános és a savas felmérési módszerrel kapott eredmények integrálása mutatja meg a reális hozzáférhetőséget. Összegezve tehát meg kell állapítani, hogy a statisztikai kiértékelés szerint 0% a nem veszélyeztetett iratok aránya, csak 2% van elfogadható állapotban, 61%-ukat csak nagy óvatossággal szabad kutatni, 31% pedig rossz állapota miatt nem kutatható. A Hess András téri épületben a legsürgősebb állományvédelmi célú tennivalók a következők • A fémkapcsok, műanyagok és vékony madzagok eltávolítása az iratokról • Tömeges savtalanítási és/vagy mikrofilmező programok beindítása • A régi, rossz minőségű dobozok kicserélése savmentesre és savmentes palliumok, dossziék rendszeresítése a dobozokon belül • A levéltári dolgozók gondolkodásmódjának megváltoztatása, különös tekintettel a levéltári dokumentumokkal való bánásmódra Összefoglalás Miért fontos, hogy az őrzött iratok hozzáférhetőségéről a levéltár vezetői megbízható adatokkal rendelkezzenek? A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy ez az egyetlen célravezető út a hosszú távú állományvédelmi program kidolgozásához és az abban foglaltak érvényesítéséhez a levéltári tevékenység minden területén. Az elsőbbségek meghatározása a tervezés sarkalatos pontja. A levéltár vezetőtestületének döntenie kell a teendők ütemezéséről, hiszen a minden problémát megoldani célzott