A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - I. A LEVÉLTÁRAK ÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁS IGÉNYEI

HEGEDŰS ANDRÁS (Prímási Levéltár, Esztergom) A tudományos kutatás igényei a Prímási Levéltárban Az egyházi levéltárak jelentőségét növeli, hogy az önkormányzati levéltárakhoz képest nagyobb gyűjtőteriilet tartozott, tartozik hozzájuk. Mivel pedig az Esztergomi Főegyházmegye 15 vármegye (Esztergom, Komárom, Bars, Hont, Pozsony, Szepes, Torna, Gömör, Nógrád, Trencsény, Zólyom, Turóc, Árva, Liptó és Nyitra egy része) felett rendelkezett egyházkormányzati joghatósággal a Prímási Levéltár mintegy 2500 településre vonatkozóan őriz a tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen forrásokat. A külföldi kutatók nagyrészt a mai Szlovákia területéről érkeznek levéltárunkba. (Az összes kutató kb. 20%-át teszik ki a külföldiek és ennek a nagyobb részét - 70%-át a szlovákiai kutatók). A kutatási esetek jelentős részét a helytörténet ösztönzi. A helytörténészek számára elsődleges forrásként a canonica visitatiók szolgálnak, amelynek mutatóját publikáltuk is (Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Esztergomi főegyházmegye I-IV, Esztergom, 2000. Összeállította: Hegedűs András - Tóth Krisztina). Ehhez járul még a térképanyag is, amelynek jegyzéke nyomtatott formában is megjelent (Magyarországi egyházi levéltárak térképei IV. Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa. Bp., 1992. Összeállította: Dóka Klára). További forrásként szolgálhat a tervrajzgyűjtemény, amely napjainkban is gyarapszik, ám ennek jegyzéke csak a levéltárban használható. Még több forrás áll rendelkezésre abban az esetben, ha egy település prímási vagy káptalani birtok volt, hiszen ebben az esetben az ún. Világi Levéltár (Archívum Saeculare) urbáriumia, úriszéki jegyzőkönyvei, birtokgazdálkodási iratai is rendelkezésre állnak.