A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - I. A LEVÉLTÁRAK ÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁS IGÉNYEI

téneti kisebb áttekintések is születtek. A két világháború közötti időszakban is folytatódott ez a munka, és nagyszerű levéltárosok álltak a helytörténet búvárlóinak szolgálatára. A kontinuitás az 1945 utáni időkben is tetten érhető, de itt néhány rövid megjegyzést kell tennünk. Tudvalevő, hogy a marxista történetírás nagy súlyt helyez a munkásmozgalom hagyományainak és eseményeinek kutatására, így a honismeret-helytörténet kutatóit a helyi szocialista mozgalmak kutatására ösztönözte. Aktuális ugyanakkor a földreform, tehát a földosztással kapcsolatos problémák és azok történelmi előzménye is kiemelt kutatási témaként jött számításba. Mindemellett a nemzeti függetlenségi harcok és antifeudális jellegű felkelések elemzését tartották döntőnek. Az 50-es, sőt 60-as években - a meglévő kutatási korlátozások ellenére - jelentős helytörténeti-honismereti kutatások voltak és a különböző színvonalú, e témakörbe vágó munkák éltek. Ezek a honismereti, helytörténeti, néprajzi pályázatok egy része valamelyik levéltár vagy múzeum adattárába kerültek, hogy szolgálják a kutatás céljait. (Érdekes módon a megkérdezett kutatók az adattárat nem említették elvárásaik között.) Külön kiemelést érdemel a 60-as évek időszaka, az „aranykor", mely kritikusok, társadalomtudósok és magánemberek szemében is az ország szellemi megélénkülésének kiemelkedő szakasza volt. Nemcsak irodalmi és művészeti: viták folytak, hanem a történettudomány is a középpontba került egy időre. A Hazafias Népfront - általunk ma már megmosolygott intézménye - komoly finanszírozó munkát végzett a helytörténeti kiadványok támogatását illetően. A 70-es és 80-as évek már a hanyatlás jegyeit hordozzák, annak ellenére, hogy megjelenik több település monográfiája, községkrónikák kerülnek kiadásra, tsz-történetek és ipari üzemek történetei jelennek meg. Évkönyvekben és folyóiratokban is sok helytörténeti tanulmány lát nyomdafestéket. A támogató bázis azonban egyre-gyakrabban hiányzik vagy financiális problémákkal küzd. Sok kutatónál a szakmai felkészültség is hiányzik. A 90-es években a hanyatlás felgyorsul és a társadalomtudományok, valamint az egész szellemi élet presztízse napjainkra hihetetlen mélyre süllyed. Mindez a helytörténeti munkában, a levéltár látogatottságában is megjelenik, semmiféle technikai bűvészkedés, csodálatos elektroni5 Dr. Szűcs Ernő: A helytörténetírás helyzete Hajdú-Bihar megyében 1977., Kézirat 1 -2. o., HBML Adattár 455-90.