A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - I. A LEVÉLTÁRAK ÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁS IGÉNYEI

• Az internálási iratgyűjteményből egyéni életsorsokról, az ÁVH működéséről, az internáló táborokról kaphat a türelmes kutató töredékes információkat (ugyanis a több mint 350 ifm-nyi anyag eredeti irattári rendjét megbontották a kárpótlási adatszolgáltatások során, korabeli segédletei ezért nem használhatók, így kutatási szempontból az irategyüttes jelenleg feltáratlannak tekinthető). • Őrizzük számos nagy per vizsgálati és operatív anyagát is, mint például a Kisgazdapárt szétverésére felhasznált Magyar Közösség ügye peranyagának cca. 140 kötetét, amelyekből egy rendkívül bonyolultan megkonstruált ügyet ismerhet meg a kutató; hasonlóan terjedelmes, közel 70 dossziéból áll az ún. FM-per is. • A szocialista rendszer egyik fő ellensége (a lojális papságon keresztül viszont egyben támasza is) az egyház volt: viszonylag nagyszámú operatív anyag maradt meg e témában, nem beszélve a számos per vizsgálati anyagáról. Az egyháztörténeti adalékokon túl, megfigyelések, árulások, meghurcolások és elítélések tanúi lehetünk a dossziék olvasása közben. • Érdekes információkat nyújtanak a nyugati emigrációról az Információs Hivataltól átvett volt III/I. csoportfőnökség által keletkeztetett dossziék. Találkozhatunk itt a háború utáni koalíciós idők - később - emigrált politikusaival, világhírű tudósainkkal és betekintést nyerhetünk az emigrációs magyar szervezetek működésébe. • A Horthy-korszakról és a II. világháború időszakáról a háborús és népellenes bűnösök vizsgálati dossziéi nyújtanak fontos ismereteket. • A késői Kádár-korszak ellenzéki mozgalmairól pedig az ún. napi operatív információs jelentésekből kaphatunk ízelítőt, amelyeknek a korabeli mutatókartonjai nemcsak az érintett személyek neveit tartalmazzák, hanem intézményekre, szervezetekre, különféle mozgalmakra vonatkozóan külön tárgymutató is rendelkezésünkre áll. Jelentési kötelezettségük