A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - V. FORRÁSKÖZLÉS

türelmi adó kivetésével és beszedésével kapcsolatos problémákat. Az alábbiakban a Zala Megyei Levéltárban található a helyi zsidóság törté­netére vonatkozó legfontosabb forrástípusokat ismertetem, természe­tesen a teljesség igénye nélkül. Az egyik legfontosabb forrástípus Zala vármegye nemesi közgyűlés­ének jegyzőkönyv- és iratanyaga. Zala Megyei Levéltár (ZML) IV. l/a. A megye köz- és kisgyűléseiről készült jegyzőkönyvek. A gyűlések letisztázott jegyzőkönyvei az ülés he­lyét, idejét, a résztvevők felsorolását, a tárgyalásra került ügyek előadá­sát, a gyűlések határozatát rögzítik. ZML TV. 1/b. A megye nagy- és kisgyűlésein, valamint törvényszéki ülésein tárgyalt iratai. A XVIII. század első évtizedét követően - az ügyek közgyűlési jegyző­könyvi összegzése mellett - már az adott ügyhöz kapcsolódó iratok is rendelkezésünkre állnak. Természetesen ezen hatalmas iratanyagban való tájékozódás segédletek nélkül szinte lehetetlen volna. Az intéz­mény hajdan volt kitűnő levéltárnoka Háry Farkas volt olyan szíves cse­kély 51 éves munkálkodása alatt, 1850-ben történt nyugdíjazásáig rendszerezni és lajstromozni az iratokat. Sajnos, időben visszafelé ha­ladva csak 1765-ig jutott el, de így is nélkülözhetetlenek az általa elkészí­tett segédletek, repertóriumok. A mutatókból névre, helyre, tárgyra kereshetünk, ugyanakkor nélkülözhetetlen a konkrét iratanyag sziszte­matikus átnézése, hisz csatolt, egymással szorosan összefüggő irategyütteseket is találunk. A teljesség igénye nélkül a következő, zsi­dóságot érintő témákat emelném ki ezen forrástípusból. • A zsidóságra vonatkozó helytartótanácsi leiratok, rendeletek. • A vármegye levelezése szomszéd vármegyékkel, a főispánnal, zsidó közösségekkel a helyi zsidóság helyzetéről. • A merev céhes struktúra „védelme" a zsidókkal szemben. • A zsidó kereskedők egymásközti, valamint a vármegyével kö­tött szerződései. • A keresztény hitre történő áttérés esetei, családi, közösségi konfliktusok. • Tanúkihallgatások (migráció, életmód, kriminalitás). • A zsidó és nem zsidó kereskedelem megyei, országos és nem­zetközi aspektusai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom