A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - V. FORRÁSKÖZLÉS

DOMINKOVITS PÉTER Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára) 17. századi mezővárosi jegyzőkönyvek regesztázásáról (Szombathely, Győr) Mára már mind az elkészült kötetek, mind pedig a hivatkozási indexek nyomán bizton állítható: a levéltárak és levéltáros szakma egyik kiemel­kedő vállalkozásának kell tekinteni a kora újkori vármegyei jegyzőköny­vek regeszta formájú közzéadását. A Varga J. János (akkor Budapest Főváros Levéltára) és Tóth Péter (akkor Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár) által egykor, a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Fő­osztálya Levéltári Osztályának felkérésére elkészített, szakmai fórumo­kon véleményeztetett, máig is a munkák módszertani kiindulópontját jelentő regesztázási szabályzat azonban nem csak a vármegyék, hanem a városok és hiteleshelyek jegyzőkönyveinek regeszta formájú megjelen­tetését is megcélozta. 1 Mégis az utóbbiak 2 tekintetében valójában csak az 1990-es években történtek meg szélesebb körben az előrelépések. Itt engedtessék meg egy kis kitekintés. E rövid kis bevezető cseppet sem léphet fel azzal a szándékkal, hogy a kora újkori városi jegyzőköny­vek modern, eredeti, vagy regeszta formában történő közzétételéről át­1 A közlevéltárak vármegyei regeszta publikációiról a felvállalt időkeretek között, intézményenként képet ad: A magyarországi levéltárak kiadványai 1986-2001, Katalógus, Összeállította Rózsa György Gyula, In: írott emlékezet, Másfél évtized levéltári kiadványaiból, A magyar levéltárak bemutatója az 1986 és 2001 között megjelent levéltári kiadványokból Bev.: Érszegi Géza, Bp. 2001. 7-48. A Levéltári Szemle 1996-1998 közötti szerkesztőségi üléseinek egyikén Sárközi János főszer­kesztő-helyettes (akkor Magyar Országos Levéltár) felvetette a regeszta készítők szakmai összejövetelének, illetve az elmúlt évek eredményei mérlegre tételének szükségességét. Akkori javaslataiból az utóbbi máig is aktuális! 2 A kora újkori regeszta kötetek közül a legkevésbé a hiteleshelyi források feldolgozása, közzéadása kezdődött el. Ld.: Bilkei Irén: A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527-1541, Zalaegerszeg, 1999. (Zalai Gyűjtemény 47.), Uő.: A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-1544, Zalaegerszeg, 2002. (Zalai Gyűjtemény 54.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom