A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE
által helybenhagyott törvénycikkeket helységenként magyarázzák, a népet a felizgatott kedéllekre nézve nyugtatják. Előbbi tudósétás szerént Zalaegerszegi mezővárosban mintegy négyszáz, Kanizsán hatszáz, Keszthelyen négyszáz főbül álló rendőrök álléttattak fel. 3 Ezek azonban részént föld-, részént szőlőbirtokosok, nappal munkájok után látnak, éjjel őrködnek, ttilajdonpuskájokkal vagy fejszéjekkel, az egerszegi rendőrsereg számára a várőrző hajdúk 4 által elhasznált 30 darab puskát adattattam csak ki, mivel több használnivalóval nem bírunk. Egyéberánt a tisztviselőknek kötelességekké tétetett, hogy tehetségeikhez képest rendőröket több helyeken is alakétsanak, és ennek miképpeni sikerülése eránti jelentések beadására nagytekintetű választmány rendöletének kezemhez érkezésével mindannyit felszólétottam, melyeknek hozzám érkeztekor e tárgy eránt teszem kimerétőbb jelentésemet. Különben ingeriiltség közt a jobbágyokat, kiknél azon álhír közönséges, hogy jóllehet az úrbéri tartozás elengedtetett, de ők ezért még annyi adót fizetni, katonáskodni tartoznak, a katonaság forma szerinti rendőrségben bírni őket majd lehetetlen. A köznemes el vagyon hitetve, hogy véren szerzett nemesi jogaitul a közteh[e]rviselés által megfosztatik, az őrfegyverhez nyúlni vonakodik, ily környülállások közt, hogy az őrsereg a csöndet fenttarthassa, amidőn az alakulása is kétséget szenved, bizonytalan, jóllehet tehát ezen nemes Zala megyében különös s nagyobb figyelmet érdemlő kitörés nem volt, de többféle nem kedvező híreket hallani lehet, amelyek aggodalmainkat nevelik. Még eddig ezek ellenében szép szavakkal győztünk, nehezétti környülállásunkat, hogy két jelentésemre sem nyerhettünk megyénkben bármely csekély számú katonaságot is. - Ezekrül teszem alázatos jelentésemet. Kelt Z[ala]egerszegen április 4-én 1848. 5 ZML Csillagh Lajos alispán hivatalos iratai 1848. (szám nélkül) Tisztázata: MOL H 1. Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány hátai 1848:259. S. k. eredeti fogalmazvány. Míg a polgárosultabb zalai mezővárosok lakosai még a nemzetőrségi törvény szentesítése előtt, önként és örömmel vállaltak nemzetőri szolgálatot, a falusiak számos zalai településen tartottak a kötelező nemzetőri szolgálattól, azt csak egy újfajta katonáskodásnak, újabb tehernek tekintették. Több helyen megtagadták a szolgálatot, a pusztaszentlászlóiak pedig állítólag csak úgy akartak belépni a nemzetőrségbe, ha a falu határának felét kimérik a számukra. A gyanakvó parasztság és egyes megyei tisztviselők között kölcsönös lett a bizalmatlanság. Ezek a zalai esetek is hozzájárulnak ahhoz, hogy Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. ápr. 21-én elrendelte, miszerint egyelőre ne léptessék életbe „a nemzeti őrseregbei összeírást azon helyeken, hol ellene ellenszenv nyilvánul". (Vö. Urbán Aladár 1973. A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp. 31-32., 50., 55.) 1 A rend fenntartására hivatott nemzetőröket Csillagh mindvégig e névvel illette jelentésében. 2 Zala megye 1848. márc. 30-i közgyűlésén választották meg a „megye belbékéjére és csendességére felügyelő választmány"-t. 3 Zalaegerszegen 1848. márc. 21-én, Keszthelyen márc. 24-én, Nagykanizsán pedig április első napjaiban kezdődött meg a nemzetőrség szervezése. A zalai megyeszékhely nemzetőrségének szervezéséről lásd: Molnár András 1995. Zalaegerszeg nemzetőrei 1848-ban. In: Hadtörténelmi tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 36/1.) Zalaegerszeg. 143-163. 4 A hajdúk természetesen nem várat, hanem a zalaegerszegi törökkori végvár helyén épült vármegyeházat és börtönt őrizték. 5 Csillagh alispán a jelentés fogalmazványa alá írta utólag még a következőket: „Április 7-én jelentettem, hogy a csend megvagyon, Keszthelyen a csend őrök fegyvert nyertek, és hogy egy század katonaság megyében húzódni fog".
