A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK

• 144 • Minisztertanácsi jegyzőkönyv a katonaság hazarendeléséről Budapest, 1848. augusztus 14. Augus[z]t[us].14-kén tartott miniszteri tanácsülésben határoztatott: miszerint törvényjavaslat készíttessék aziránt, hogy azon magyar katonaság, mely nem Olaszországban, hanem a többi ausztriai tartományokban van, azonnal berendeltessék, mi ellenben a bennlevő ausztriai katonákat kieresztjük, ha ellenségeink s a pártütők ellen csatázni vonakodnak.

1 Bejövén az ezeredek a hadminiszter biztosságot nevezend ki, mely a tiszteknek kérdést teend, vajon az alkotmányos esküt letenni, s minden ellenségeink ellen harcolni készek-e? - ellenkező esetre a leköszönésre lesznek felhívandók. Ugyancsak ezen kérdések lesznek intézendők a Drávai táborban levő tisztekhez is, s akik netalán ennek folytában leköszönnének, azoknak helye azonnal betöltendő.

2 Melczer ezredes

3 utasíttatott, hogy Jellasiccsal magát érintkezésbe tegye, s kérdezze meg őt aziránt, hogy a Varasdra összehúzott nagy katonai erő mire való? mi a célja? és az összeütközés kikerülése végett szedessék fel a varasdi híd, mire ha nem állana reá Jellasics, azt rontassa össze, úgy azonban, hogy ez meggátolhatlanul végrehajtassék, következőleg e lépés bekövetkezéséről Jellasich eleve ne értesíttessék, ha attól lehet tartani, hogy ezt erőszakkal is igyekeznék meggátolni. Valószínű levén azon cselesség mellett, melyet eljárásában Jellasics követ, hogy ő katonai erejével a Dráván átlép, - azért azon vidéki megyék felhívandók oly intézkedések tételére, melyek szerint a nemzetőrök védelmi kiállásra készek legyenek s a netaláni berontás esetében fegyvert fogjanak. A külügyminiszter jelentése következtében Nóvák Lajos sor jegyző, ki a magyar elleni illír proclamációt terj észté, s körülte dolgozott, hivatalától elmozdíttatik, s avégett, hogyha pörbe fogandó, pörbe fogattassák, az igazságügyminiszer megbízatik. Intézkedés rendeltetett tétetni, miszerint az alvidék azon rácainak, kik nyugodtak, csendesek, s hívek, tudtokra adassék, hogy semmi bántalomtól se féljenek, miután még a rögtön megtérők is bocsánatban fognak részesíttetni. MOL 1848/49-i minisztérium levéltára, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (H 5.) Vörös Antal egykorú másolata.

4 Az augusztus 14-i minisztertanácsi ülésen a katonaság hazarendeléséről szóló törvényjavaslat előkészítése folyt a forradalom egyik alapvető követelésének végrehajtása érdekében. Az országgyűlés megnyitásakor elhangzott trónbeszéd elsődlegesen a külügyekkel foglalkozott, az olasz területen folyó harcokban várt az uralkodó katonai támogatást. A nemzeti törekvések egyik alapvető kérdése viszont a külföldön állomásozó magyar katonaság hazahívása volt. Az uralkodó csak árihoz járult hozzá, hogy a nem Itália földjén állomásozó egységek hazatérhessenek. 1 E kérdésre vonatkozóan augusztus 20-án kelt az a királyi rendelet, mely a Magyarországon állomásozó idegen seregek és a külföldön állomásozó magyar egységek cseréjét írja elő, kivéve az olasz frontot, ahonnan nem vonhatják ki a magyar egységeket. 2 Batthyány Lajos miniszterelnök intézett felhívást e tárgyban a törvényhatóságokhoz 1848. augusztus 15-én. 3 Báró Melczer Andor. 4 Közli: F. Kiss Erzsébet 1989. Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Bp. 27. sz. 63-64., KLÖM XII. 387.